A hatályos előírások szerint termőföld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződést a kormányhivatalnak jóvá kell hagynia. Ezt megelőzően azonban a helyi földbizottságnak vagy a nevében eljáró gazdasági kamarának állást kell foglalnia arról, javasolja-e ezt a jóváhagyást.
Ez az állásfoglalás kifogással támadható meg, a kifogásról a helyi képviselő-testület dönt. Döntését azonban a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvénnyel összefüggő, "egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló" törvény alapján nem kell kézbesítenie a döntés alapjául szolgáló állásfoglalással érintett olyan ügyfelek részére, akik nem éltek kifogással a számukra korábban kedvező állásfoglalás ellen.
Egy konkrét földforgalmi ügyben egy elővásárlásra jogosult perelt be egy megyei kormányhivatalt, a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája azonban felfüggesztette az eljárást és az Ab-hez fordult. Egyúttal azt kérte, hogy a testület állapítsa meg az ide vonatkozó jogszabályok alkotmányellenességét és semmisítse meg azokat.
Az Ab határozata szerint azok az ügyfelek, akiket a helyi földbizottság állásfoglalása érintett, de sem a kifogás benyújtásáról, sem a képviselő-testület határozatáról nem értesültek, csak a kormányhivatal későbbi, a szerződést jóváhagyó vagy megtagadó határozatából értesülhetnek a képviselőtestület állásfoglalásáról. Ugyanakkor a jogorvoslathoz való jog gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges, hogy az érintettek értesüljenek a határozatról, amely jogukat vagy jogos érdekeiket érinti, és hogy megismerhessék annak tartalmát.
Ez a garanciális feltétel azonban a földforgalmi szabályozásból - a képviselő-testület döntésének közlésére vonatkozó rendelkezés korlátozó voltára figyelemmel - hiányzik. Ezért a törvény korlátozó szabályát az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezés alapján megsemmisítette. Emellett elrendelte, hogy a megsemmisített rendelkezés a bíróságok előtt folyamatban lévő egyedi ügyekben nem alkalmazható.