A borvidékenként eltérő a helyzet, de mind a mennyiség, mind a minőség kedvezőtlenebb a vártnál, főleg azokon a területeken, ahol a természeti körülmények nagyon kedvezőtlenek voltak, például jégverés pusztított - mondta Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára, aki a parlamenti mezőgazdasági bizottság albizottsága előtt beszélt az idei helyzetről. Az árak a szüret kezdetén a fehérszőlőnél átlagosan 75 forint körül mozogtak kilogrammonként, a kékszőlőnél pedig 100 forint körüliek voltak. A nagyon jó minőségű fehérszőlőért 85-120 forintot adtak kilónként.

A szüret harmada után azonban már csökkentek az árak, főként a Kunsági borvidéken, ahol a fehér szőlő kilójáért már csak 60-65 forintot kínáltak a felvásárlók. Gál Péter véleménye szerint a szüretet jobban elő kell készíteni, hogy a termelők ne kerüljenek váratlan helyzetekbe például a gépi betakarítás miatt.

A borexport az idei első hét hónapban 43 millió eurót - valamivel több mint 14 milliárd forintot - tett ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, ez mintegy 360 ezer hektoliter bor kivitelét jelentette. Az idei kivitel ugyanakkor elmarad a múlt év azonos időszakitól, amikor 390 ezer hektoliter bort exportáltunk mintegy 46 millió euró - több mint 15 milliárd forint - értékben.

A helyettes államtitkár a Nemzeti Élelmiszerlánc-felügyeleti Hatóság (Nébih) adatai alapján azt mondta, hogy a múlt évben a magyar borimport mennyisége 197 ezer hektolitert tett ki, az idén ez a mennyiség szeptember közepéig 140 ezer hektoliter volt, és a szakemberek az év végéig 170 ezer hektoliter import borra számítanak. A tavalyi mennyiség 78 százaléka olasz, 10 százaléka spanyol import volt. Az idén szeptember közepéig az Olaszországból származó borok aránya 85 százalékra nőtt, míg a spanyol boroké 6,5 százalékra csökkent.