Az Európai Bizottság 2015 augusztusában fogadta el a magyar Vidékfejlesztési Programot, és 2016 végére a magyar pályázati kiírások nagy része meg is jelenik. Mennyire elégedett a magyar program végrehajtásával?

A Vidékfejlesztési Program több mint 3,4 milliárd eurónyi uniós forrást biztosít Magyarország vidéki térségei számára a 2020-ig tartó időszakban, amit a nemzeti szervektől és magánbefektetésből származó források is kiegészítenek. A program jelentős mértékben hozzájárulhat a gazdaság, a környezetvédelem és a szociális szféra fejlesztéséhez a vidéki Magyarországon. A program 7 éves időtávjából következően a jó tervezésnek kiemelt szerepe van. Tisztában vagyok azzal, hogy a magyar hatóságok is fontosnak tartják a programok összehangolását más uniós regionális és strukturális beruházási programokkal. Mivel azonban a 2014-2020-as programozási időszak költségvetését alkotó valamennyi vidékfejlesztési pályázati felhívás megnyílik még az idei év végéig, az irányító hatóságokon múlik, hogy a program kitűzött céljai elérése érdekében gyorsan és hatékonyan kiválassza a kedvezményezetteket, és meghozza a támogatásra vonatkozó döntéseket.

Magyar vélemények szerint a jelenlegi KAP-ban nem sikerült valóra váltani azt a célt, hogy a támogatási és szabályozási rendszer egyszerűbbé váljon. Egyetért-e azzal, hogy a KAP bonyolult maradt, és szükségesnek tart-e jelentős egyszerűsítéseket?

Mióta a Bizottság tagja lettem, kiemelt kérdésként kezelem a KAP egyszerűsítését, ami a gazdálkodók és a társadalom egésze számára egyaránt előnyös. Számos egyszerűsítést vezettem be, amelyek közvetlenül érzékelhetőek a gazdálkodók számára. A támogatási kérelmek előzetes ellenőrzésével például csökkent a családi gazdaságok által a bonyolult adminisztratív feladatokra fordítandó idő.

Az ellenőrzések "félelmetességének" mérséklését szolgálja a közvetlen kifizetéseknél alkalmazható adminisztratív szankciók leegyszerűsítése és az első szabályszegésnél bevezetett "sárga lap". Ezeknek a módosításoknak köszönhetően a gazdálkodóknak több idejük marad arra, hogy a saját tevékenységükkel foglalkozzanak.

További fejlesztések is előkészítés alatt állnak. Javaslatot tettem arra, hogy az uniós vidékfejlesztési szabályok módosításával tegyük lehetővé a tagállamok számára egy-egy agrár-élelmiszeripari ágazatra vonatkozó eszközök kidolgozását, amelyekkel a gazdálkodók és a hatóságok számára is vonzóbbá válhat az adott ágazat. Ennek révén a gazdálkodók piaci nehézségek idején hathatósabb támogatást kaphatnak.

Az egyik legmarkánsabb új támogatási elem a zöldítés bevezetése volt, ahol máris uniós szintű korrekciók zajlanak. Ön szerint a zöldítés mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és itt mely szabályozási elemeken kell módosítani?

Úgy gondolom, még túl korai erről véleményt mondani. A zöldítés alkalmazásának első évéről szóló részletes jelentésünk fontos információkkal szolgált ennek a támogatási komponensnek a hatásáról. Meggyőződésem, hogy a második év nem csupán könnyebb volt a gazdálkodók számára, de a környezet védelme tekintetében is eredményesebb volt. Ettől függetlenül folyamatosan törekszünk az intézkedések eredményességének és hatékonyságának növelésére. Azt remélem, hogy bevezethetünk olyan fejlesztéseket, amelyeket a tagállamok már jövőre alkalmazhatnak.

Magyar aggodalmak szerint felmerül, hogy a 2014-2020 közötti időszak félidős felülvizsgálata kapcsán az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) agrárforrásainak egy részét migránsügyi, szociális és egyéb célokra csoportosítják át. Ön szerint fennáll-e ennek a veszélye?

A menekültválság kétségtelenül az egyik legnagyobb politikai kihívás, amellyel Európának szembe kell néznie társadalmi, gazdasági és humanitárius szempontból egyaránt. Már eddig is sokféle intézkedést finanszíroztunk az uniós költségvetésből ezeknek a nehézségeknek a kezelésére - anélkül, hogy egyetlen centtel is csökkentettük volna a gazdálkodóknak nyújtott összegeket. Ahogy én látom: Európa feladata ennek a helyzetnek a kezelése, azonban feladatunk az is, hogy támogassuk az európai gazdálkodókat az elegendő mennyiségű, fenntartható módon előállított, biztonságos, tápláló és egészséges élelmiszerek előállításában. Az unió költségvetése, benne a közös agrárpolitikára szánt mintegy évi 59 milliárd euróval, 2020-ig rögzítve van.

A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.