A számvevők következtetése szerint a bizottság ugyan reagált a KAP-kiadásokat érintő egyes csalásokra, de proaktívabban kellene kezelnie bizonyos csalási kockázatokat, például a nagyarányú jogellenes földszerzés kockázatát. Mivel a csalók kihasználhatják a tagállami ellenőrzések hiányosságait, a számvevőszék javasolja azt is, hogy a bizottság jobban kövesse nyomon a csalás elleni nemzeti intézkedéseket, nyújtson konkrétabb iránymutatást, és mozdítsa elő a csalás megelőzésére és felderítésére szolgáló új technológiák alkalmazását - írja a Világgazdaság.
Itt áll feketén-fehéren: így teljesített valójában a magyar agrárium az elmúlt 11 évben
A KAP támogatási rendszereit érintő csalási mintázatokat megvizsgálták a számvevők és elemezték a KAP által megosztott irányítással finanszírozott intézkedéseket a 2007-2013-as és a 2014-2020-as programozási időszak adatai alapján. A számvevők által azonosított fő kockázatok a támogathatósági feltételek megsértését elleplező kedvezményezettekkel, a finanszírozott intézkedések összetettségével, valamint a nagyarányú földszerzés jogellenes formáival kapcsolatosak. Nikolaosz Milionisz, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag kijelentette, hogy a csalás sérti az unió pénzügyi érdekeit, és akadályozza, hogy az uniós források révén megvalósuljanak a szakpolitikai célkitűzések.
Súlyos kijelentést tett Nagy István a magyar mezőgazdaságról: nehéz évek jönnek
- írja a lap.
A nagyarányú földszerzés olyan csalárd gyakorlatokhoz kapcsolódhat, mint például a dokumentumhamisítás, a bennfentes információk felhasználása, kenőpénz, manipulálás vagy éppen kényszerítés, politikai befolyás.
