Március közepén hatalmas botrány robbant ki Brazíliában, ahol 30 húsfeldolgozó termékeinek kritikán aluli minősége és korrupciós ügyek miatt a rendőrség sok embert őrizetbe is vett. Mivel Brazília a világ legnagyobb húsexportőre, az ügy mindannyiunkat érint. A hírek szerint burgonyát, kartondoboz-maradványokat, sőt szalmonellával fertőzött húst is találtak azokban a brazil hússzállítmányokban, amelyeket a közelmúltban vizsgált meg a helyi rendőrség a legnagyobb húsfeldolgozó vállalatok üzemeiben.
Sokszor felmerül, hogy a túlszabályozás miatt versenyhátrányban vannak a világpiacon az európai élelmiszerek. Ugyanakkor a brazíliai botrány fényesen bizonyítja, hogy az EU helyes úton jár, amikor fizetőképes fogyasztóit jó minőségű és egészséges élelmiszerrel próbálja ellátni, méghozzá saját termelésből. Ez a Közös Agrárpolitika (KAP) egyik olyan megingathatatlan értéke, ami a támogatások jelenlegi szintjét indokolja.
Az ellátási láncok rövidítése, mint a KAP egyre határozottabbá váló törekvése, szintén az ilyen botrányok elkerülését szolgálja, és csökkenti a szállítási utak hosszából adódó környezeti terhelést is. Ennek másik oldala, hogy az egységes belső piacra kerülő termékeknek is meg kell(ene) felelniük ezeknek a szigorú szabályoknak, amit megfelelő színvonalú ellenőrzéssel kell foganatosítani. Harmadrészt, az európai élelmiszert minőségi kategóriává kell tenni a világon, ahogyan egyébként a magyart is.
Az EU termelőit meg kell védeni az olyan versenytársaktól, akik lazább feltételrendszer mellett állítják elő a kedvezőbb árú élelmiszert, és ez a kötelesség a fogyasztókkal szemben is fenn áll. Tudomásul kell venni azt, hogy az élelmiszertermelés kultúrája - enyhén szólva is - nagyon eltérő még a nagy élelmiszertermelő térségekben is.
Ezzel szorosan összefügg a fogyasztók érzékenysége az élelmiszer minősége iránt. A mostani és a korábbi évek nagyobb élelmiszerbotrányai makro és mikro szinten is bebizonyították, hogy az étkezési kultúrák óriási különbsége csak igen nehezen küszöbölődik ki a globalizációval. Ugyanakkor egy országon, térségen belül is kritikus kérdés, hogy milyen munkaerő állítja elő az élelmiszert. Az élelmiszer bizalmi cikk, így a magyarországi élelmiszergazdaság lehetőségeinek kihasználása is nagyban függ attól, milyen szemléletű, felkészültségű munkaerővel állítjuk elő termékeinket.
Tanulni kell mások hibájából és megelőzni az ilyen botrányokat, amelyek nehezen felépített piaci pozíciókat rombolnak le pillanatok alatt. Mindemellett a bűnözőket szigorú szabályokkal, súlyos szankciók kilátásba helyezésével, a bűnösök felelősségre vonásával kell távol tartani az élelmiszergazdaságtól.
A fogyasztó oldalán pedig - épp az ilyen esetek példáján keresztül -a tudatosságot kell erősíteni. Azonban a fokozott árérzékenység nehezen megfizethetővé teszi a biztonság nyújtotta hozzáadott értéket, főként az állandó akciók, az alacsony árak üzenetének folyamatos sulykolása miatt. Így a fogyasztóval való kommunikáció során az ár-érték arányt kell előtérbe helyezni. Az értékek között pedig a helyi gazdaságra, a nyomonkövethetőségre, a termelővel létesíthető személyes kapcsolatra, illetve a termékkel szembeni bizalom kialakítására kell a hangsúlyt helyezni.
Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarék Agrár Központ
