Őrségváltás figyelhető meg az USA-ban, ahol a március 31-i kormányzati előrejelzés szerint a kukorica vetésterülete tavalyhoz képest 4 százalékkal esik vissza ebben az évben, a szójababé viszont 7 százalékkal emelkedik. Így a két kultúra termőterülete közt már alig lesz különbség, a szójáé alig 200 ezer hektárral marad csak el az "örök elsőnek" hitt kukoricáétól (36,4 millió hektár, szemben a 36,2 millió hektárral).
Amerikában az alacsony felvásárlási árak miatt váltanak a farmerek, negyedik éve tart a piacon az árzuhanás, emiatt a gazdaságok nettó bevétele közel 9 százalékkal eshet tavalyhoz képest. 1983 óta először fordulhat elő, hogy nem kukoricát vetnek majd a legnagyobb területen, ami ilyen jövedelmezőségi viszonyok mellett nem is csoda.
A 2012-es csúcsesztendő óta a kukorica ára 57 százalékkal zuhant az Egyesült Államokban, és hiába vált 44 százalékkal olcsóbbá a szója is, a farmerek mégis az utóbbit preferálják a magasabb ár és a kevesebb inputanyag-szükséglet miatt. Egyelőre ott tartanak, hogy a két egymással versengő növényt évente váltogatják vetésforgóban.
Kansas kifejezetten gabonatermesztő állam, és ha öt évvel ezelőtt valaki azt mondta volna nekem, hogy az éves bevételem több mint felét a szója adja majd, biztosan furcsán néztem volna rá - mondta Mike Jordan, helyi termesztő. Pedig a szomorú igazság az, hogy az USA gabona-vetésterülete mára 18,6 millió hektárra esett vissza, ami az 1919 óta tartó adatgyűjtés során a leggyengébb eredmény.
A kukorica körüli bizonytalanságot fokozza, hogy Donald Trump elnök és kormánya egyelőre meglehetősen negatívan viszonyul a bioüzemanyagokhoz. Sokan az etanol-felhasználás stagnálására számítanak a jövőben, pedig ennek gyártása jelentős mennyiségű kukoricát vesz fel a piacon. Magyarországon bő egy-egy millió tonnát használ fel például a Hungrana és a Pannonia Ethanol is, és ezzel komoly mértékben hozzájárulnak az ágazat stabilitásához és kiszámíthatóságához.
Nálunk is folyamatosan csökken az utóbbi években a kukorica vetésterülete. 2015-ben az előző évihez képest bő 5 százalékos visszaesés mutatkozott, tavaly pedig újabb, csaknem 12 százalékos zsugorodás. Ha bejön a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács borúlátó jóslata, idén már az 1 millió hektárt sem éri majd el az egyik legfontosabb haszonnövényünk termőterülete.
Pedig magával a kukoricával nincs baj, ám hiába születtek kimagaslónak tartott betakarítási eredmények az elmúlt években, az alacsony felvásárlási árak mellett sok gazdálkodónál veszteségessé vált a termelés. Érdekképviseleti számítások szerint 7-8 tonnás hektáronkénti termésátlag alatt a gazdák buknak a kukoricán, ezért többen - talán csak átmenetileg - más növények termelésére állnak át. Mivel a kukoricatermesztés önköltsége ma hektáronként 300-400 ezer forint között mozog, a termelők 50 ezer forintos tonnánkénti árral lennének elégedettek. A kisebb jövedelmezőség miatt az utóbbi években folyamatosan nőtt az olajnövények, köztük a napraforgó területe, illetve népszerűvé vált az őszi káposztarepce is.
Amerikában - úgy tűnik - a farmerek nem sok jót várnak az elnöktől, ezért egyre jobban bíznak a szójaexport sikerében. Reméljük, hogy Kína felszívja a fölös készleteinket, és ezzel megelőzzük az árak összeomlását - bizakodik Dave Newby iowai gazda, aki ebben az évben 50 százalékkal növelte szójatermő területét. Az ázsiai nagyhatalomra korábban lehetett is számítani, hiszen 13 éve folyamatosan nő a szójabab-importja, az USA például idén szeptemberig 87 millió tonna kivitelét tervezi, 14 milliárd dollár értékben. A másik nagy piac az Európai Unió, 14 millió tonna körüli felvásárlással.
Míg a kukoricának csupán 14 százalékát exportálják, addig a (természetesen génmódosított) szójának 45 százalékát termesztik kivitel céljából, és ez az arány akár már jövőre 50 százalékra emelkedhet az USA-ban. Kemény küzdelem várható viszont ezen a téren a dél-amerikai termelőkkel, legfőképpen Argentínával, illetve a most is rekordtermést produkáló Brazíliával.
Kína igénye ugyan folyamatosan nő, de az export mennyiségének emeléséhez elengedhetetlen a mainál jobb politikai kapcsolatok kiépítése az ázsiai országgal. Trump mindenesetre megtette az ehhez szükséges első lépéseket, amikor a vártnál engedékenyebb hangú megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping kínai államfővel április elején.
