Siralmas a kép: nincs fantázia az agrárszektorban?

MTI
Siralmas képet nyújtanak az agrárvállalkozások a hatékonyságnövelésre tett intézkedéseik tükrében. A többség csupán a költségek lefaragásában gondolkodik, a precíziós gazdálkodásra való átállás, vagy a genetikai állomány javítása nem szerepel a céljaik között.

Kevés lehetőséget használnak ki az agrárvállalkozások hatékonyságuk növelésére, leginkább a költségek csökkentését és a termelés bővítését választják. Nem kap elegendő figyelmet a munkaerő-fejlesztés vagy a jövőt jelentő precíziós gazdálkodás sem a K&H legfrissebb felmérése szerint.

 

Mi a sikeres agrár-vállaltvezetők titka? Mi vár a magyar mezőgazdaságra 2020 után? Mikor várhatóak a támogatási döntések? Mit hoz az aratás 2017-ben? Merre tart a Közös Agrárpolitika? Kiváló kapcsolatépítési lehetőségekre és elsőrangú szakmai programra számíthat idén is Kelet-Magyarország legnagyobb agrárfórumán. Ha választ akar kapni a hazai agrárium legfontosabb és legaktuálisabb kérdéseire, regisztráljon még ma!


A vállalatok közel fele (47 százaléka) használ hatékonyságnövelő eszközt, megválasztásuk azonban nem minden esetben jelent jó irányt, hiszen a hatékonyságnövelés kulcsa nem kizárólag a kiadások lefaragásában és az erőteljesebb termelésben rejlik - hangsúlyozta a közleményben Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője. Legalább ilyen fontosnak nevezte a technológiafejlesztést, a humánerőforrás tudásszintjének növelését és a mérethatékonyságot is.

A hatékonyságnövelő eszközök közül a megkérdezettek 19 százaléka a költségcsökkentést, 12 százalék a termelés növelését, 12 százalék a kapacitásbővítést jelölte meg. Viszonylag kevés cég él a folyamatoptimalizálással, illetve vállalatirányítási és kontrolling eszközök bevezetésével (7 és 5-5 százalék), miként a képzéssel is (7 százalék). Elenyésző azok száma, akik a precíziós gazdálkodást (2 százalék), a gépesítést (1 százalék) jelölték meg, és szinte senki sem említette a genetikai állomány javítását.

A következő három évben a mezőgazdasági cégek mintegy harmada tervez hatékonyságnövelő beruházást. A leggyakoribb cél a termelés bővítése (36 százalék) és a költségcsökkentés (34 százalék), de számos válaszadó említette a piaci reakciókészség és a fogyasztói elvárásokhoz igazodás (30-30 százalék) javítását a tervezett beruházással szembeni elvárásként.

A 2020-ban kezdődő uniós ciklusban az eddigieknél jóval kevesebb forrás áll majd az agrárium rendelkezésére, így a következő 2-3 évben meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy uniós támogatás nélkül is életképesek legyenek a magyar gazdák. Ennek érdekében az erőforrásokkal hatékonyabban kell gazdálkodniuk a cégeknek - hangsúlyozta Tresó István. A K&H csoport a GfK Hungária Piackutató Intézettel közösen végzett felmérésében 48, háromszázmillió forint éves árbevételt meghaladó agrárcég vett részt március 21. és április 6. között.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?