Kilónként 249 forintos áron hirdetett szeptember végén óriásplakátokkal is megtámogatott almaértékesítési akciót az Auchan, de más áruházláncok is gyakran élnek hasonló vevőcsalogató fogásokkal. A 249 forintos összeg a mai fogyasztó árak alsó határát jelenti, mivel a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) adatai szerint a kiskereskedelmi árak most kilónkénti 250-500 forint között mozognak.
Az ár függ a fajtától és a csomagolástól is, de elsősorban a minőség határozza meg - közölte az agrárszektor.hu-val Apáti Ferenc, a FruitVeb alelnöke. Az almánál a legértékesebb méret a 70-90 milliméteres, ezért a 70-es alattiak kicsiknek, a 90-100-as felettiek túlméretesnek számítanak, így az alacsonyabb árkategóriába tartoznak. Szintén az olcsóbb ársávba sorolható a gyengén színeződött vagy felületi hibás II. osztályú alma is, amelyből az alelnök szerint gyakran az akciós termékek lesznek. A kereskedelemben azonban sokszor akcióznak a 70-es méret alatti és a 100-as feletti almákkal is.
Az alacsony jövedelmű magyar fogyasztók nagyon árérzékenyek, így vásárláskor náluk az elsődleges szempontot az ár képezi, és csak ezután következik a minőség. Ezért amíg tartanak az akciók, Apáti Ferenc szerint sok fogyasztó az olcsó és gyenge minőséget keresi, vagyis nem veszi a drágább, de még bőven megfizethető árú almákat. Így tehát az áruházláncok az akciókkal sokszor a gyengébb minőségen próbálnak túladni, és nem a jó minőségű almák vásárlására ösztönzik a vevőket.
Nem mindig kedveznek az akciók a termelőknek és a beszállító kereskedőknek sem, mert a gyümölcsöt ilyenkor olcsóbban kell eladniuk. Az akciós almán általában nincs sok hasznon, sőt az értékesítés egyenesen veszteséges lehet, de a piaci szereplők ezt a veszteséget időlegesen inkább "benyelik", hogy az áruházláncoktól további megrendeléseket kapjanak. Emellett az akciók háttérbe szorítják a jó minőséget előállító almatermelőket, ezért a túlzottan sok akció sem a piacra, sem a termelési színvonalra nem hat kedvezően.
A magyar étkezésialma-árakat is a nagy európai piac határozza meg, és erre egy-egy hazai ágazati szereplőnek semmilyen érdemi ráhatása nincs. Az I. osztályú étkezési alma kilónkénti nettó termelői ára általában 40-140 forint között mozog, idén pedig 100-120 forint körül alakul a gyengébb európai termés miatt. Így a mostani felvásárlási árakra - tette hozzá az alelnök - nem lehet panasz. Az árviszonyokból olyan években származhatnak komoly gondok, amikor az árak a jelenlegi felét teszik csak ki.
A termelői árakra a kereskedőknél, illetve az úgynevezett termelői-értékesítői szervezeteknél (TÉSZ-ek) tárolási, válogatási, csomagolási és szállítási költségek rakódnak. A tárolás kilónként 25-40, a válogatás 6-10, a csomagolás 20-45, a szállítás pedig 5-20 forintot tehet ki. Így a gazdálkodóknál megtermelt almára a fenti négy tételből kilónként összesen 60-100 forint úgynevezett posztharveszt (betakarítás utáni) költség rakódhat. Az almát a kereskedők és a TÉSZ-ek általában 150-300 forintos áfa nélküli, nettó kilónkénti árakon szállítják be a kiskereskedelembe, ahol - a 27 százalékos áfát is figyelembe véve -250-500 forintos bruttó fogyasztói árú termékek lesz belőlük.
Átlagos években a betakarított, I. osztályú érkezési alma kilónkénti önköltsége 40-50 forintot tesz ki, de gyengébb termésnél 70-90 forintra is ugorhat. A termelési költség a termőkorú ültetvényeknél 2,0-2,5 millió forint hektáronként, ezért ilyen ültetvényekben el kell érni a 40-60 tonnás hektáronkénti terméshozamot, hogy a kilónként 40-50 forintos alacsonyabb önköltséggel lehessen számolni.
Egy hektár szuperintenzív almaültetvény telepítési költsége ma 11-13 millió forint, de egy-egy intenzív ültetvény is 4-6 millió forintba kerülhet. Aki viszont ilyen magas színvonalú területeken termel, 40-60 t/ha-os átlaghozamot szüretelhet le, és legalább 80 százalékban étkezési minőséget állíthat elő, míg a fennmaradó 20 százalék ipari minőségű lehet. A termelés kockázata időjárási okokból nagy, de magas színvonal mellett az almatermelésből így is jól ki lehet jönni.
Apáti Ferenc szerint azonban a gond nálunk az, hogy a termelési színvonal nagyon alacsony, így a 26 ezer hektárnyi hazai almaültetvényből csak 15-20 százalék igazán hatékony. A területek 50 százaléka elavult és korszerűtlen, ahol fele- vagy harmad akkora hozamokat lehet csak elérni, és a veszteséges termelés csak a támogatásokkal együtt hozhat némi nyereséget. Az ültetvények fennmaradó mintegy 30 százaléka a kettő közötti, közepes színvonalú ültetvény, ahol a gazdálkodók évente változó sikerrel hol nyereséget, hol veszteséget realizálhatnak.
Ma az öt legnépszerűbb és legnagyobb mennyiségben termesztett hazai fajtacsoportba a Gala, a Red Delicious, a Golden, a Jonagold és az Idared tartozik. Az áruházláncokba csak a legnagyobb TÉSZ-ek és kereskedők képesek beszállítani, mert az üzlethálózatok elvárása, hogy partnereik nagy mennyiséget, folyamatosan (akár 52 héten keresztül), jó és egyöntetű minőségben értékesítsenek. E követelményeknek pedig csak azok tudnak megfelelni, akiknek nagy árualapjaik, illetve tároló-, válogató- és csomagolókapacitásaik vannak.
Magyarországon az áruházláncok az étkezési alma 50-60 százalékát értékesítik. A fogyasztói piacokra, a kispiacokra és a kisboltokba általában a nagybani piacról kerül az áru, ahol főként a kisebb közvetítő kereskedők, vagy közvetlenül a termelők értékesítik almájukat.
