Brutális mértékűre nőhet a késedelmi kamat az agrárbizniszben

Húsz százalékra növelné a késedelmi kamat mértékét egy parlamenthez benyújtott törvénymódosítási javaslat abban az esetben, ha a feldolgozók és/vagy a felvásárlók határidőn belül nem fizetnek a mezőgazdasági termelőknek. Így a büntetőkamat mértéke több mint tízszeresére nőne a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő, jelenlegi általános retorziós lehetőséghez képest.

A fizetésre kötelezetteknek az átvett termékek ellenértékét húsz százalékos késedelmi kamattal növelve kellene kiegyenlíteniük, ha fizetési kötelezettségeiknek a szerződésekben, illetve a jogszabályokban rögzített határidőig nem tesznek eleget - tartalmazza "a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről" szóló 2015-ös törvényhez benyújtott módosító javaslat. Az indítványt Győrffy Balázs fideszes képviselő terjesztette a parlament elé egy agrárgazdasági "salátatörvény" részeként.

A javaslat indoklása szerint a módosítás elsősorban a beszállító mezőgazdasági termelőket hozná helyzetbe a 20 százalékos késedelmi kamattal a feldolgozókkal és a felvásárlókkal szemben. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mai általános retorziós lehetőségnek nincs kellő visszatartó ereje, mivel az alapkamat túlságosan alacsony.

A Magyar Nemzeti Bank tavaly május óta 0,9 százalékos alakapkamatot alkalmaz, így ennek kétszerese mindössze 1,8 százalékos éves kamatnak felel meg. A 20 százalékos új mérték tehát jóval nagyobb, több mint tízszeres késedelmi kamatot jelentene, ha a feldolgozók és a felvásárlók határidőre nem fizetnek.

Növelnék a kedvezményes vízhasználati kvótákat
A Győrffy-féle salátatörvény-javaslat a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításával növelné a kedvezményes vízhasználati kvótákat, illetve hektár alapú kedvezményes vízhasználatot vezetne be. A javaslat szerint öntözésnél vízjogi engedélyenként évi 400 ezer köbméterig vagy vízhasználónként hektáronként évi 8 ezer köbméterig, illetve halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználatnál vízjogi engedélyenként évi 400 ezer köbméterig vagy hektáronként évi 25 ezer köbméterig nem kellene vízkészletjárulékot fizetni.

A mai törvényi szabályozás szerint a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék ellenértékét az áruk átvételétől számított harminc napon belül kell kifizetni, ha a helyesen kiállított számlákat a beszállítók a feldolgozóknak, illetve a felvásárlóknak az átvételt követő tizenöt napon belül átadják. Ha a termelők helyesen kiállított számlájukat az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátják a vevők rendelkezésére, a termékek ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell kifizetni.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?