A szőlő- és bortermelés a hazai mezőgazdaság egyik legrégebbi, komoly hagyományokkal bíró ágazata. Az utóbbi években lassult a szőlőtermő területek csökkenése. Magyarországon jelenleg mintegy 70 ezer hektár szőlővel gazdálkodnak. Ennek közel 70 százaléka fehér, 30 százaléka pedig kékszőlő. Magyarországon ma mintegy 8500 borászati vállalkozás működik, ebből a 300 legnagyobb adja a bortermés 75 százalékát, az ágazat mintegy 80 ezer család megélhetését biztosítja.
Globális összevetésben megjegyzendő, hogy az elmúlt évben a világ szőlőtermő területe körülbelül 7,5 millió hektár volt, amelyen 77,3 millió tonna termett, ez nagyjából 10 tonna/hektár termésátlagnak felel meg. Ebből a mennyiségből a felhasználható szőlőtermés 73,5 millió tonna, aminek csaknem feléből, 36,6 millió tonnából állítanak elő bort (276 millió hl).
Az idei, kritikus aszályhelyzeteket is hozó év miatt az unióban az utóbbi öt év átlagához viszonyítva csaknem 15 százalékkal kevesebb borszőlő teremhet. Különösen erősen sújtotta az időjárás a tradicionálisan nagy bortermelő országokat, így Franciaország 1991 óta, Olaszország pedig 1947 óta nem tapasztalt ennyire alacsony termést. Szakmai szervezetek közlése szerint Franciaországban 18, Olaszországban 24, Spanyolországban 12, Portugáliában pedig 10 százalékkal kevesebb termést várnak. Magyarország ugyanakkor viszonylag jól átvészelte az időjárás jelentette kihívásokat, a borszőlőtermés várhatóan megközelíti a fél millió tonnát (mintegy 488 ezer tonna).
Az utóbbi évek statisztikái alapján a világ szőlőterületének 51 százalékát öt ország adja, ezek Spanyolország (13%), Kína (11%), Franciaország (10%), Olaszország (9%) és Törökország (7%). Az előbbi sorrend ellenére a 2017/2018-as szezonban a legtöbb bor (40 millió hektoliter) Olaszországban készülhet, ami 21 százalékkal lenne kevesebb a 2016/2017. gazdasági évi termelésnél. Szintén dobogós még Franciaország 18 százalékkal (37,2 millió hektoliter) és Spanyolország 15 százalékkal (36,8 millió hektoliter). Magyarországon az idén mintegy 2,5 millió hektoliter seprős újborra számítunk, ami a világ bortermelésének hozzávetőlegesen 0,9 százaléka.
A jelenlegi kedvező finanszírozási feltételek mellett a növekvő borexport és a csökkenő import lehetőséget teremt a hazai fejlesztésekre, amelyhez a Vidékfejlesztési Program borászati pályázatában szereplő 39 milliárd forintos keret is rendelkezésre áll. A Takarék Csoport együttműködik az ágazat szereplőivel a beruházások finanszírozásában olyan banki termékekkel és szolgáltatásokkal, amelyek figyelembe veszik az ágazat speciális jellegét.
Mire lehet építeni?
A borfogyasztásnak stabil helye van a hazai kultúrában, és az ágazatot változatos, szőlőtermesztésre megfelelő klimatikus és talajviszonyok jellemzik. A hazai borkultúra érezhetően fejlődik, ennek építésében azonban további lehetőségek kínálkoznak. A szőlőültetvények területe mélyen a potenciál alatt marad, és a jelenlegi 65-70 ezer hektár helyett akár 190 ezer hektáron is termelni lehetne. Ugyanakkor a helyzetet árnyalja, hogy az unió a tagországok számára éves szinten szőlőterületük egy százalékában maximalizálja az új telepítési engedélyek kiadását.
Piaci előrejelzések szerint a világ borszektora - elsősorban a prémium szegmens - növekedési fázisra számíthat. A vezető borászatok fejlődésének természetes útja a helyi, pincei értékesítés mellett a saját vendéglátóhelyi értékesítés növelése és a kapcsolódó szolgáltatások - akár szálláshely-szolgáltatás - fejlesztése lehet.
Miben kell fejlődni?
Ma nagyon jelentős versenyhátránya a hazai borágazatnak, hogy nem rendelkezik nagy volumenű, homogén minőségű árualappal, ami elsősorban az exportpiacokon okoz gondokat. Hiába szeretjük a magyar borokat és ismerjük potenciáljukat, ahhoz, hogy ezt más országokban is megmutathassuk, a kereskedelmi szektor sajátosságai miatt nem elég néhány ezer palackot termelni egy-egy fajtából, évjáratból. Ezért tovább kell erősíteni a borvidéki termelők közötti összefogásokat, illetve gondolni kell arra is, hogy a nagy piacok fogyasztói és beszerzői igényei szempontjából túl sok a szőlőfajta egy-egy borvidéken belül, nincs még meg a jól bevezetett, letisztult stílus.
A hazai piacon is figyelni kell az olcsó, de ahhoz képest kategóriájában viszonylag elfogadható, esetenként jó minőségű importborok fenyegetésére. Ezek nem feltétlenül jobbak a magyarnál, de előállítóik és forgalmazóik megoldották a nagy mennyiségű homogén bor termelésének, szállításának és értékesíthetőségének kérdését, így be tudtak kerülni a globális kereskedelembe.
A Takarék Csoport a közelmúltban együttműködési megállapodást kötött a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával. A csoport üzleti stratégiája szerint a takarékszövetkezetek érdemben kívánják növelni részesedésüket az agrárhitel piacon, középtávon pedig az agrárium és az élelmiszeripar egyik vezető piaci szereplőjévé kívánnak válni a finanszírozásban és az ügyfélszámban is.
Hollósi Dávid
igazgató
Takarék Agrár Igazgatóság
