A hullajtott agancs a vadászatra jogosultak tulajdona, és csak írásbeli engedéllyel lehet gyűjteni, ellenkező esetben pedig jogosulatlan vadászatról van szó a vadászati törvény szerint - hangsúlyozta Kosaras Zoltán, a Tolna megyei kormányhivatal vadászati szakügyintézője egy szekszárdi sajtótájékoztatón. Az illegális gyűjtők gyakran űzik, "zaklatják" az állatokat, hogy azok könnyebben elhagyják az agancsot, a megzavart gímszarvasok pedig veszélyt jelenthetnek a környezetre, az utakon gépjárművekkel ütközhetnek, és több kárt okozhatnak a mezőgazdaságban is. A vadak zavarásakor megsérülhetnek az állatok elhullott agancsai helyén növő barkák is.
Ha a zavarás maradandó károsodást okoz az állatnak, állatkínzás miatt is eljárás indulhat. Aki engedély nélkül gyűjt agancsot, százezertől akár ötmillió forintig terjedő bírsággal is sújtható - közölte Pilisi Gábor szekszárdi rendőrkapitány.
Az erdőkben kirándulóknak azt javasolják, hogy ha hullott agancsot találnak, hagyják ott. Az erdőgazdaságok területén sok esetben engedéllyel rendelkező csoportok gyűjtik a trófeákat.
A gím- és dámbikák agancsváltása január végén, február elején kezdődik és áprilisig tart. 2017-ben a hazai gímbika-állomány 34 500, a dámbika-állomány 12 ezer egyedből állt. A gímszarvas-populáció mintegy fele, és a dámok jelentős része is a Dél-Dunántúlon található.
A vadászati törvény a trófeák értékét kilogrammonként ötezer forintban határozta meg. A hullott agancsok nagy részét külföldön értékesítik, de Magyarországon is készülnek belőlük dísztárgyak, bútordarabok, használati eszközök. Az ilyen trófeák piaci értéke minőségtől függően kilogrammonként 10-12 ezer forinttól akár 20-30 ezer forintig terjedhet - mondta Király István, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna megyei titkára .