Hagyományos gyomirtású (alapvetően egyetlen, kelés előtti kezelést kapott) napraforgótáblát már alig találunk az országban, 8% körülire csökkent a területi részarányuk. A piacot azok a hibridek dominálják, amelyek időjárástól függetlenül, a gyomflóra keléséhez igazítva, állományban is lefújhatók. Ennek zsebre ható következményei lettek, de nemcsak ez növeli a termelési költségeket. Lássuk sorra!
1. A gazda biztosra megy
A napraforgó kelése utáni permetezés kétszikűirtó herbiciddel csak akkor lehetséges, ha a kultúrnövény ellenáll a kijuttatott hatóanyagnak - hiszen maga is kétszikű. Kelés előtti alapgyomirtását viszont széles spektrumú készítményekkel is elvégezhetjük - az ekkor végzett gyomirtás sikere, tartamhatása azonban függ a két héten belül lehullott csapadék mennyiségétől.
A klímaváltozásnak is betudható, hogy az áprilisi csapadék egyre nehezebben érkezik meg, így előfordulhat, hogy azok az alapgyomirtók, amelyeknek a talajon át kellene a gyomok csírázását gátolniuk, nem végeznek tökéletes munkát. Bár májusban megjön az éltető eső, addigra a gyökérváltáson átesett libatopfélék és társaik már érzéketlenek a herbicid hatóanyagára. Márpedig a tág térállású napraforgóban nagyon jól érzik magukat az olyan magról kelő, kétszikű fajok, mint a disznóparéjfélék vagy a parlagfű is. Utóbbi jelenlétét ráadásul komolyan bünteti a Nébih.
Ezért fixálták a nemesítők azokat az irányított pontmutációkat a napraforgóban, amelyek lehetővé tették, hogy a kétszikűirtókkal dacoljanak. Sőt, az olyan csaknem totális gyomirtóval is, mint amilyen az imidazolinon (ennek a hatóanyagcsoportnak csupán a pillangósvirágú gyomok képesek ellenállni). Ezekben a technológiákban a napraforgó kelése előtt elvégzett alapgyomirtást a gyomok kelése után egy tribenuron-metil vagy imazamox hatóanyaggal végzett kétszikűirtás egészíti ki. A két felülkezelés a hatásspektrumában különbözik egymástól. A tribenuron-metil (Express) elsősorban a magról kelő, kétszikű gyomok (pl. a parlagfű, csattanó maszlag, selyemmályva) ellen hatásos, az imazamox (Pulsar, Listego…) viszont az egyszikűeket is jól irtja - ennek megfelelően drágább is. Az "imi-s" és az "expresszes" hibridek nagyjából 2/3-1/3 arányban osztoznak a módosított genetikájú napraforgó-hibridek piacán.
2. Kapcsolt termékek
Bár mérsékelten gyomos területeken elegendő lenne önmagában egy állománykezelés is, vagy parlagfüves táblákban csak egy kelés előtti alapgyomirtás (Gardoprim Plus, Racer, Balan…), a gazdák is inkább biztosra mennek. Kevesen választják a kultivátort ebben a "kapás" kultúrában: sérülhet a növény, tovább szárad a talaj, a tartamhatása gyenge. Ezért a vetőmag- és a növényvédőszer-forgalmazók kéz a kézben sietnek kiszolgálni a változó igényeket: a vegyszerhez a megfelelő vetőmagot párosítva.
Hibázni tilos. Ezek a gyomirtók kíméletlenül kiirtják azt a napraforgót, amelyik nem hordozza a megfelelő védő gént. Ez igaz a legújabb Pulsar Plus vagy Listego Plus készítményekre is, amelyek olyan agresszív segédanyag-rendszerrel (adjuváns) viszik be az imazamoxot a gyomokba, hogy annak egy sima "imi-s" napraforgó nem képes ellenállni. Erre a célra külön Clearfield Plus jellel ellátott napraforgó-hibrideket hoztak létre.
A gazdáknak nemcsak arra kell ügyelniük, hogy a megfelelő szert a megfelelő vetőmaghoz párosítsák, de gondosabban kell eljárniuk a napraforgó-árvakelés irtásakor is. Búza utóveteményből ezek a hiperszuper napraforgó-hibridek nem feltétlenül irthatók ki a hagyományos szulfonilureákkal, erre a gazdának érdemes a forgalmazónál rákérdeznie.
3. Dacolva a vetésváltási előírásokkal
2017-ben a 700 ezer hektárt közelítette a napraforgó-termőterület hazánkban, ami azt jelenti, hogy az üzemek többségében szinte a végsőkig feszítették az agrotechnikai szempontból racionális vetésforgót. Amikor ez a gombás betegségekre (fehérpenészre, makrofominára) érzékeny növény három-négy évente ugyanabba a táblába kerül, felszaporodhatnak a kórokozók fertőző képleteit (szkleróciumok, mikroszkleróciumok) a talajban. Ez természetesen megemeli a termelés költségeit, hiszen a gazdának több vegyszert és/vagy több biológiai fegyvert, például gombaevő gombát (Trichoderma, Coniothyrium…) kell bevetnie a kórokozók ellen.
Az agronómia növekvő költségei a piaci árral összevetve együttesen jelölik ki a napraforgó vetésterületének országos felsőhatárát. Amikor a napraforgó az egyetlen kultúra, amelyik hektáronként 100 ezer forintos profitot termelhet, ne csodálkozzunk rajta, ha a gazdák hajlandóak egyre többet áldozni rá. Márpedig a növényi olajok iránti igény töretlen a világpiacon. Németh Tibor, a Kwizda növényvédelmi szakembere szerint, ha a vetéstől kezdve a napraforgó csillagbimbós állapotáig védőburkot vonunk a növény köré, akkor elméletileg 800 ezer hektárra is feltornászható az országos termőterület nagysága. Ehhez az kell, hogy már a starter műtrágya felülete is hordozzon egy biológiai gombaölő fegyvert.
4. Új trend: magas olajsavas hibrid
2016-ban robbant nagyot a magasolajsavas (HO) napraforgó piaca, minden ötödik hektárt ez foglalta el. Rácz Béla, a Pioneer napraforgóvetőmag-forgalmazásban illetékes termékmenedzsere szerint hosszabb távon 20% körül stabilizálódhat az ilyen típusú vetőmag piaci aránya, nagyjából ez fedezi a speciális feldolgozóipari igényeket. A Syngenta ágazati szakembere, Ácsné Szekeres Dóra 15-20%-os arányt jósol a HO hibrideknek, mivel árelőnyük 7-10 ezer forintra mérséklődött a hagyományos, linolsavas hibridekkel szemben. Hozzátesszük: az izolációs távolság és a szeparált terménykezelés miatt érdemes a mag leendő felvásárlóját már a vetés előtt megtalálni, mert nem mindenhol megoldott az elkülönített kezelése.
Ha megnézzük Magyarország legnagyobb napraforgóvetőmag-forgalmazójának palettáját, azt látjuk, hogy már a HO hibridek is elérhetők Clearfield technológiában, azaz állományban is gyomirthatók. Sőt, már "pluszos" változatban is megvásárolhatók, amelyek elbírják a legharapósabb "pluszos" gyomirtókat is. A "CL Plus" jelű hibridek két év alatt robbantak be a magyar köztermesztésbe, az imazamox-nak ellenálló hibrideknek már csaknem 40%-a ilyen.
5. A legújabb a legjobb és a legigényesebb
A hibridvetőmagok árát a Syngentánál elsősorban a genetikai előrehaladás mértéke határozza meg. Az új hibridek terméspotenciálja jellemzően jobb, mint egy régié, az innovatív megoldásokat is a legújabb, legjobb genetikájú hibridekbe építik be a nemesítők - így a herbicidrezisztenciát is. A "pluszos" technológiában drágább a vetőmag és drágább a vegyszer is, de ez a cc. 8%-os kiadási többlet még mindig megfizethetőnek tűnik a gazdák számára.
Tudomásul vették a termelők azt is, hogy ha háromtonnás hozam a cél, akkor a műtrágyát és a lombtrágyát sem szabad sajnálni a napraforgótól. Így vált a kezdetben extenzív kultúra néhány évtized alatt igényes növénnyé. És az ország nagy részén még mindig ez a legjövedelmezőbb szántóföldi kultúra. Csak időközben a hektáronkénti 100 ezer forintos profit 60 ezerre olvadt.
