A vetőmag is egy bizalmi termék, döntően a jó személyes kapcsolatok révén lehet eladni a termelőnek - állítja Szemerits Balázs, az RWA Magyarország Kft. vetőmag-technikusa. Fontos az ára is. Ebben a szegmensben is működnek a különféle kedvezmények, visszatérítések, extra szolgáltatások. Természetesen a termőképességre is kíváncsiak a gazdák. "Nagy a kereskedő felelőssége. Egy rossz területre nem való extra termőképességű kukorica, különben csalódni fog a vevő, ami nem érdekünk. Segítenünk kell őt, hogy az adott viszonyok közé a legjobb hibridet megtalálja" - vallja nemcsak Szemerits Balázs, de a többi vetőmag-forgalmazó is.

MTI Fotó: Oláh Tibor

Bírja a mostohább viszonyokat

Az agrárszektor.hu által megkérdezett kereskedők arra intenek, hogy egy intenzív hibridet csak nagy körültekintéssel szabad választani. "Akik jó területen gazdálkodnak, azoknak mi is a magas termőképességű hibridek vetését javasoljuk. Tudomásul kell azonban venni, hogy egyre gyakoribb a vegetációs időben fellépő csapadékhiány, ami felértékeli azokat a fajtákat, amelyek fő erőssége az átlag feletti stressztűrés és az ezzel járó termésbiztonság. Ma Magyarországon nem gazdaságos a takarmánykukorica öntözése, az optimálistól eltérő környezeti feltételek mellett pedig kérdéses, hogy mennyire képesek kibontakoztatni a képességeiket a csúcshibridek" - latolgat Balogh László, az Euralis képviseletében.

Jó évjáratokban a nemesítőházak kukoricái fej-fej mellett teljesítenek, nincsenek köztük kiugró különbségek. A kellemetlen meglepetések mindig akkor jönnek, amikor egy kicsit extrémebbé válnak a viszonyok. Ekkor mutatkozik meg igazán, hogy mennyire bírja a "deficites" viszonyokat a fajta. Ezért a nemesítők egyik legfontosabb célja a szárazság- és stressztűrő hibridek előállítása.

Egy érdekes piaci körülményre is rámutat Balogh László: "Egy jó év után könnyebben kísérleteznek új fajtákkal a termelők, egy rosszabb év után viszont konzervatívabban viselkednek. Tavaly az aszály miatt Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében az átlagtermés 5 t/ha körül alakult, ami lényegesen elmaradt az országos átlagtól. Emiatt ezekben a megyékben jelentősen csökken a kukorica vetésterülete, és nehezebb lesz új fajtákkal érvényesülni…"

Nyúlik a tenyészidő

"Kell a hat tonnás termésátlag ahhoz, hogy ne legyen ráfizetéses a termelés" - sommáz Réder Richárd a Lajtamagnál. Márpedig minél hosszabb a tenyészidő, annál több ideje van kinevelni a magot a növénynek, annál nagyobb a potenciális termőképessége. A másik oldalról az éghajlati korlátok határolják le a termelést. Borsod megyében FAO 350 körüli tenyészidővel érdemes dolgozni, míg Baranyában jöhet egy FAO 440-490-as érésidejű is.

Ám szinte mindegyik értékesítő úgy látja: határozott eltolódás van a magasabb FAO-számok felé, és ennek nemcsak az éghajlat melegedése az oka. "Én azt látom, hogy a 360-390-es FAO még mindig a legnagyobb éréscsoport, de a 400-as csoport is határozottan nő. Ebben biztosan közrejátszanak a feldolgozóipari igények, hiszen etanol- és izocukor-gyártásra nedvesen is átveszik a magot" - mutat rá Benkő András, az RAGT szakembere. Ez azt jelenti, hogy a termelők bátrabban belevághatnak egy később érő, a nedvességet lassabban leadó hibridbe is, a lényeg, hogy nagy hozamokra legyen képes.

A termés másik fele - jó évjáratban a kétharmada - azonban továbbra is koraibb érésű, gyors vízleadású hibrid. Hiszen ezek termesztésével elegendő idő jut a talajmunkák megfelelő minőségű elvégzéséhez egy őszi vetés előtt, emellett a termény szárítására is lényegesen kevesebbet kell költeni, mint a hosszabb tenyészidejű hibridek esetében - int Balogh László.