A Nébih adatai alapján elmondható, hogy hazánkban a vetőmag szaporító területek 2020 óta csökkennek. Négy évvel ezelőtt 120 665 hektáron tereltek vetőmagot, idén ez a szám már csak 108 008 hektárra tehető. Jelentősebb csökkenés az tavalyról idénre látszik, 2023-ban ugyanis még 117 120 hektárnyi területen termett vetőmag. Minimális területi emelkedés 2021 és 2022 között volt észlelhető.
A két, magyarországi viszonylatban is jelentősebb növény esetében az alábbiak szerint alakultak a vetésterületek:
A Nébih adatai szerint az őszi-búza esetében 2022-ben 24 691 hektáron, 2023-ban 29 180 hektáron, idén pedig 25 918 hektárnyi területen termeltek a gazdák vetőmagot. A kukorica vetőmag-szaporító területeken jelentős csökkenés figyelhető meg. Míg 2022-ben 28 327 hektáron termett kukorica vetőmag, idén összesen 14 358 területen takarítanak be a gazdák.
A vetőmag ágazat évről-évre készül atekintetben, hogy a magyarországi vetésterületek mennyi vetőmagot igényelnek
– fogalmazott az Agrárszektornak Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Hozzátette, hogy a tervezés során általában 15-20 százalékos rátartással szoktak dolgozni, tehát ennyivel több vetőmagot igyekeznek mindig előállítani. Ez három okból is szükséges, az első, hogy ha valami időjárási anomália közbeszólna, akkor a plusz terület még tudja fedezni a kívánt mennyiséget. A második, hogy ha a kereslet valamiért megugrana, a termelők akkor is ki tudják szolgálni a megnövekedett piaci igényeket és a harmadik, hogy a cégek észszerűen, nagyságrendileg 20 és 40 százalék közötti biztonsági raktárkészlettel dolgoznak.
Ez rengeteg magyar gazdát érint: fontos hírek érkeztek a búzáról
Ez azt jelenti, hogy a magyarországi vetőmagellátás tekintetében, vetésterület szempontjából nincsen probléma és ez most már nagyon régóta van így
- jelentette ki a szövetség elnöke. Hozzátette: az ágazatban esetlegesen problémát okozhat, amikor megkezdődik egy jó eredményeket hozó induló fajta, vagy induló hibrid vetőmag szaporítása, akkor jócskán megugorhat ezekért a kereslet. A vetőmag-szaporítás ezzel az indulás éveiben nem mindig szokta tudni tartani a lépést, tehát ebben az esetben hibrid hiány elő szokott fordulni.
A háború itt sem jön jól
Az import és az export piac tekintetében a vetőmagágazatot is jelentősen befolyásoló tényező az orosz-ukrán háború, de főleg az oroszországi intézkedések a vetőmag importját illetően. Ez komoly kiesést jelent elsősorban a hibrid növényeknél, és ezek a lépések erőteljes hatással vannak a magyar szaporításokra és a vetőmag exportra.
Döntöttek a felvásárlásról: létrejött a nagy vetőmagos megállapodás
A többi relációban érdemleges elmozdulás tulajdonképpen nem tapasztalható, de természetesen itt is az évjárat hatások plusz-mínusz 20 százalékban befolyásolják Magyarország export lehetőségeit
– fogalmazott az elnök. Magyarország gyakorlatilag az Európai Unió összes országába szállít vetőmagot, de nagyobb jelentőséggel, első sorban az olyan, nagyobb vetésterülettel rendelkező országok bírnak, mint például Németország.
Ami pozitív Magyarország számára, hogy keresett ország vagyunk, a vevők szeretik a magyar vetőmagot. Ennek egyik mozzanata a tradíció, tehát nagyon régóta nagyon megbízhatóan dolgozik Magyarország. Erősíti még ezt a tényt, hogy multinacionális cégek nem csak vetőmagüzemeket hoztak létre Magyarországon, hanem nemesítő telepeket is. Ez egyértelműen mutatja azt, hogy ebben a régióban Magyarország nemesítés szempontjából is egy kiemelt hely lett, hiszen az itt nemesített vetőmagok Kárpát-medencében irányadónak minősülnek
A VSZT adatai szerint az elmúlt években az alábbiak szerint alakult a vetőmag értékesítés exportja:
- Kukoricából a 2021-22-es évben 3 087 081, 2022-23-as évben 2 642 756, 2023-24-es évben pedig összesen 2 571 300 darab zsákot értékesítettek.
- A napraforgó esetében a vizsgált 2021-22-es évben 565 936 zsákot, 2022-23-ban 381 487 zsákot, 2023-24-ben pedig 379 995 zsáknyi vetőmagot adtak el.
- Az őszi káposztarepce eladási mennyisége 2021-22-ben 388 106, 2022-23-ban 307 637, 2023-24-ben pedig 242 323 darab zsákra tehető.
Hihetetlen, de igaz: ennyit kell most fizetni a búzáért, kukoricáért itthon
Elegendő a vetőmag
A jövőt illetően már egy kicsit árnyaltabb a kérdés – fogalmazott Takács Géza. Az idei évben megélt súlyos aszály nagyon hasonlít a 2022-es brutális aszályhelyzethez. Két évvel ezelőtt a kukorica vetésterületének egynegyedét be sem lehetett takarítani, mert olyan volt rajta a termés, és ez a helyzet most megismétlődni látszik, ez pedig a vetőmag-szaporításra is jelentős hatással van – tette hozzá az elnök.
Hangsúlyozta, hogy még ebben a helyzetben sem kell attól tartanunk, hogy ne lenne elegendő vetőmag. A Vetőmag Szövetség minden évben, vetési szezon előtt felméri, hogy mennyi vetőmag áll rendelkezésre a következő évi növény vetéséhez.
A júliusi megbeszélésünkön, a kalászos szekció bizottsági ülésén pontosan felmértük a készleteket és azt mondhatjuk, hogy van elegendő vetőmag az összes őszi kalászos vetésterületére, sőt több is, mint amennyit a gazdák fémzárolt vetőmagból szoktak venni.
- fejtette ki Takács Géza. Korábban az Agrárszektor megírta, hogy a szövetség kampányok keretein belül azon dolgozik, hogy minél több gazda előnyben részesítse a fémzárolt, ellenőrzött körülmények közül származó vetőmagot, mert a termelést sokkal biztonságosabbá tudja tenni például egy olyan kritikus évben is mint a mostani. A szakma úgy látja, hogy legalább 50 százalékos stabil felújítási aránynak kellene lennie Magyarországon, ezen van még mit dolgozni – vélekedett a szakértő.
Piaci igényekre szabott LG búzafajta-kínálat
Árak alakulása
Az input árak emelkedése a vetőmagszektort is érintette. Ebben az ágazatban is jelentős mértékű kézi munkaerőre van szükség, hiszen a munkafolyamatok nagy része nem, vagy nem megfelelő minőségben gépesíthető. Etekintetében pedig nem csak a megemelkedett árak, de a munkaerő hiánya is problémát jelent, ennek biztosítása pedig egyre komolyabb kihívás elé állítja az ágazatot
– mondta a szövetség elnöke. Hozzátette: kihívást jelent még a vetőmagágazatnak az infláció követése. Az exportnál, az inputanyagok nagy része importból származik, azt pedig eurós alapon számolják. A forintárfolyamok elmozdulása, illetve az infláció olyan mértékű drágulást hozott, amelyet más országok – ahol nem volt ekkora infláció – nem nagyon hajlandóak elismerni. Egyelőre még nem látszik, hogy ez exportcsökkenéshez vezetett volna, de ha nem sikerül normalizálni az állapotokat, akkor jelentkezhetnek problémák.
Jövőkép
A vetőmagszakmán belül a folyamatok hosszú távú tevékenységek. Az ágazatban gazdálkodók nem tehetik meg, hogy egyik napról a másikra hozzák meg döntéseiket, mert a nemesítéstől a vetőmag előállításáig, a gazdálkodóhoz való eljutásig hosszú idő telik el. Ezért a vetőmagszakma előre tervez és gondolkodik.
Ezt sok gazda elrontja: rengeteget bukhat, aki erre nem figyel oda
Hogy a hosszútávú tervezésben milyen áremelkedéssel számoljon az ágazat, kihívást jelentő kérdés most. Az energiaárak és a munkaerő megfizetése is problémát jelenthet, mindeközben pedig a fejlesztésekről sem szabad lemondani, hiszen a nemesítés és a megfelelő minőség biztosítása nagyon fontos. vetőmag-értékesítés eredményeiből a fejlesztésre lényegesen nagyobb százalékban kell a nyereségből visszaforgatni, mint bármelyik más ágazatban. Ezzel spórolni csak egy bizonyos, észszerű szintig lehet, hiszen a szükséges, elvárt mennyiségből és a megfelelő minőségből nem szabad engedni.
– fogalmazott Takács Géza.
