Az új vagy a régi a nyerő? - Az almatelepítés legfontosabb szempontjai

agrarszektor.hu
Nyitottak a hazai almatermelők az új fajtákra, és a mai kínálaton belül már a 70 százalékot közelíti a korszerűnek számító fajták aránya. Nem mindenki hajlandó azonban váltani, és van aki inkább a hagyományos ültetvényekhez ragaszkodik. A támogatások miatt sokan kellő szaktudás nélkül is belevágnak a telepítésekbe.

Ki tudják elégíteni az almatelepítési igényeket a magyar faiskolák, de a szaporítóanyag-kínálat döntően a keresleten múlik - nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Szojka Tamás, a KITE kertészeti üzletágának kereskedelmi igazgatóhelyettese. Ugyanakkor fontos, hogy a telepítők mindig előre gondolkodjanak, és időben leadják igényeiket a faiskoláknak. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nagyobb mennyiségben szeretne almafákat telepíteni, akkor legalább egy évvel a telepítés előtt jeleznie kell a faiskolának az igényét, hogy be tudják szerezni a kért mennyiséget. 

Ha felkészülten akar nekivágni a 2018-as agrárévnek, ha első kézből, a hazai agrárszektor meghatározó szakembereitől, véleményformálóitól, vállalatvezetőitől és döntéshozóitól szeretne választ kapni a hazai mezőgazdaságot érintő legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekre, jöjjön el az Agrárium 2018 Konferenciára, ahol az elsőrangú szakmai program mellett a kiváló kapcsolatépítési lehetőségeké a főszerep.


A jelenlegi szaporítóanyag kínálaton belül már csaknem 70 százalék feletti a korszerű almafajták aránya a hagyományos fajtákhoz képest - mondta Palesits Zsolt, a Palesits Faiskolai Kft. ügyvezetője.Ugyanakkor a kiskert tulajdonosok és a kistermesztők inkább a hagyományos fajtákat részesítik előnyben. Az almaalanyoknál is jelentősen változott a helyzet az évekkel ezelőttihez képest, mivel ma a termesztők zöme inkább a nyugat-európai trendet követi és a telepítéseket M9 alanyon végzi. Ezek az ültetvények ugyanis már jégháló alá tehetők, és csepegtető öntözéssel is működtethetők.

Az új almafajták termesztésével kapcsolatban két részre oszlik az ültetvénytulajdonosok tábora - hangsúlyozta Babicz Szabolcs, a Holland Alma Kft. kereskedelmi és termelési vezetője. Az egyik tábort erősítik azok a termelők, akik valószínűleg soha nem fognak váltani, megszokták és ismerik a számukra bevált fajtákat. Akadnak azonban olyanok is, akik azért ragaszkodnak egy bizonyos régebbi fajtához, mert a piac éppen azt igényli. Az új fajták bevezetése idő- és költségigényes, mert négy-hat termő évre van szükség, amíg egy-egy fajtát meg lehet ismerni, majd körülbelül ugyanennyi idő kell ahhoz, amíg ezeket bevezetik a piacra.

A gazdálkodók másik táborát a rezisztens, vagyis betegségellenálló lé- és/vagy étkezési almafajta ültetvénnyel rendelkezők képviselik. Az ellenálló új fajták ugyanis alacsonyabb növényvédelmi ráfordítás mellett kisebb önköltséggel termelhetők. Ennek "melléktermékeként" pedig minimális permetszerfelhasználással egészségesebb gyümölcsöt lehet előállítani - tette hozzá Babicz Szabolcs.

Szojka Tamás szerint egyre nagyobb az igény a magyar almatermesztők között az új innovatív fajtákra, a cél pedig az, hogy versenyképes és jól eladható gyümölcsöt termeljenek. A termelők azokat a fajtákat keresik, amelyekkel új piaci szegmenseket tudnak elérni. Ezért egyre nagyobb mértékben követik az európai trendeket, és egyre szívesebben váltanak újabb fajtákra. A szakember szerint az újonnan belépő almatermelők bátrabban választanak az újabb fajták közül, míg a régiek inkább a meglévő piacaikat szolgálják ki régi fajták új klónjaival.

Babicz Szabolcs szerint a fajtaválasztást a megszerezhető támogatások is befolyásolják. Sokan adtak be pályázatot ültetvénytelepítésekre, de csak egy részük az, aki szakmailag elhivatott és van szaktudása is. Nekik többnyire határozott elképzeléseik vannak a fajtákkal kapcsolatban. Megjelent viszont egy olyan pályázó réteg is, akik csak az üzleti lehetőséget látják. Tapasztalatlanok a fajtákkal és a termelési kérdéssekkel kapcsolatban, náluk mindig az a fő szempont, hogy mennyit terem az alma egy hektáron, és mennyiért lehet azt eladni.

Az elmúlt két évtizedben a Gala fajtakör számított slágernek - állapította meg Palesits Zsolt. Az új klónoknál fontos szempont, hogy érésben, ízben, zamatban és fedőszínben is megelőzzék a tipikus téli fajtákat. A legújabb fajták például a Galaval, a Fengal, a Gala Schniga és a Schnico.

Még mindig megvan az igény a sárga almák közül a Goldenekre, és ennek a fajtakörnek a legnépszerűbb tagja a Golden Reinders. A jó ízű fajtákból a Jonagold fajtakör még mindig nagyon keresett, jelenleg a legfelkapottabb fajtája a Red Jonaprince. Tárolhatóság szempontjából vltozatlanul az Idared a legjobb, de megjelent egy francia nemesítésű klónja, a Red Idared, amely mindenben hasonlít az alap fajtához, de korábban színeződik és nagyon nagy a fedőszín borítottsága, ami nagy piaci előnyt ad ennek az újdonságnak - emelte ki Palesits Zsolt.

A régi fajtákból igény lenne a Jonathánokra is, mivel a magyarok szeretik az ízét, illetve elfogadják közepes méretét és rövid tárolhatóságát is. A fogyasztóknál az édes fajtákra is megvan az igény, amilyen például a Red Delicious fajtakörbe tartozó Starking és Gloster. Jelenleg azonban több új fajta is megjelent ebből a körből, ilyen a Jeronime, a Redchief és a Roat King is - tette hozzá Takács Ferenc, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ tudományos munkatársa.

Jelenleg a termelők azokat az almafajtákat importálják, amelyek védettek és a magyar faiskoláknak nincs jogosultságuk előállítani azokat. Ilyen például a Jeromine, a Pink Lady és a Modi. Utóbbi két fajta nem csak licence-szel védett, hanem úgynevezett klubfajta is. Ez Palesits Zsolt szerint azt jelenti, hogy az ültetvénytulajdonosok akkor termelhetik, ha felvételt nyernek a klubba.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?