A FAO februári élelmiszerár-indexe, amely az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag nemzetközi árainak súlyozott értékéből számolt mutató, 1,1 százalékkal volt magasabban januárhoz képest, de még így is 2,7 százalékkal alacsonyabb szinten állt az egy évvel ezelőtti értékéhez képest. Ez azt jelenti, hogy hiába csökkent a növényi olajok ára, a gabonafélék és a tejtermékek mégis jelentősen drágultak a nemzetközi kereskedelemben februárban.
A gabona árindex - idetartozik a búza, a rizs és egyéb szemes termények is, mint a kukorica - 2,5 százalékkal volt magasabb, ami azt jelenti, hogy folytatódott az emelkedő tendencia. A drágulás annak köszönhető, hogy a kedvezőtlen időjárás az Egyesült Államokban az őszi gabona, Argentínában pedig a kukorica terméskilátásait rontotta.
A tejtermékek 6,2 százalékkal drágultak a vaj, a sajtok és a tejpor magasabb jegyzése miatt. Az igény világszerte erős, ugyanakkor a kínálat jóval alacsonyabb a vártnál. A húsárak ezzel szemben nem változtak lényegesen, bár a szárnyasok ára már a negyedik hónapja csökken, ezt azonban a szarvasmarha drágulása ellensúlyozta.
és az egyre nagyobb maláj és indonéz készleteknek köszönhetően a pálmaolajért jelentősen kevesebbet kellett fizetni. A cukorárakkal kapcsolatban sem jobb a helyzet, az elmúlt hónap 3,4 százalékos áresése után ugyanis a kétéves negatív csúcson vannak. Ebben közrejátszhat az egyes nagy termelők - mint Thaiföld és India - termelésbővítése, valamint a piac pozitív reakciója az európai uniós termelés megugrására, ahol egyszerre értek el nagyobb termésátlagot és bővítették a cukorrépaföldeket.
Kevesebb a búza, de hatalmasak a tartalékok
Nem lesz hiány a legfontosabb gabonafélékben, mivel a szezonzáró készletszintet 14 millió tonnával többre valószínűsítik az előző becsléseknél. A búza 272 millió tonnával, a szemes termények pedig 309 millió tonnával rekordmennyiséggel állnak majd rendelkezésre. Ahogy a tavalyi termények betakarítása majdnem teljesen befejeződött, 2 642 millió tonnára emelkedett a globális kibocsátásra vonatkozó 2017-es előrejelzés. Ugyanakkor kiemelkedően erős volt a tavalyi év a szemes termények, például a kukorica esetében Ausztráliában és Nyugat-Afrikában, emellett pedig a rizstermelés is elérte a rekordnak számító 502 millió tonnát - derül ki a FAO előrejelzéséből.
A csökkenés főként a várakozásokon aluli európai uniós és oroszországi termésnek köszönhető. Ugyanakkor a déli féltekén, Dél-Amerikában és Afrika déli részén, a rossz időjárás tehet be a kukoricavetésnek.