A világ legnagyobb marhahústermelője az USA, ezt követi Brazília, majd Európa, a maga 7,8 millió tonnás éves termelésével. Hogy ez mégis mennyire kis szám, jól érzékelteti, hogy a világtermelés 61 millió tonna körül alakul. Hazánkban tavaly 864 ezer marhát tartottak nyilván, a vágások száma 106 ezret tett ki - 64 százalékban a selejt tehenek kerültek vágóhídra. A húsmarhák ugyanis lábon elhagyják az országot - vagy tenyészállatként, vagy növendék korukban, továbbhizlalásra. A célországok továbbra is Törökország, Ausztria és Oroszország (a legutóbbiba tenyészállat megy). Az import élő marha Hollandiából, Németországból és Ausztriából érkezik. Marhahúst mintegy 12,5 ezer tonna mennyiségben hozunk és viszünk ki az országból - sorolta a számokat Győrffy Balázs.
Süle Katalin, az Agrárkamara elnökségi szóvivője charolais törzstenyésztői minőségében szólalt fel a kampánynyitón. A marhahús B12-vitamin- és vastartalmát dicsérte, illetve kifejezte reményét, hogy egyre több tenyészállat talál itthon is gazdára - akár hizlalási céllal. Az agrárszektor.hu kérdésére válaszolva Süle Katalin elmondta, hogy rentábilis tevékenység a marhatartás, de azt nem árulta el, hogy az lenne-e akkor is, ha a támogatásokat lefejtenénk a jövedelemről.
Arra a kérdésre, hogy a marhafogyasztás ösztönzése nem megy-e szembe azzal a trenddel, amelyik a kisebb ökológiai terhelést jelentő, gyorsan és olcsón előállítható állatfajokat preferálja, a tenyésztő a marha tájápolási szerepének hangsúlyozásával válaszolt. Azért a kamara mégiscsak tisztában lehet a magyar fogyasztók pénztárcájának vastagságával, mert a kampánynyitót követő gasztroélmény hangsúlyos eleme volt, hogy marhacombból is jó tatárbeefsteak készíthető, negyedannyi áron, mint bélszínből. Azt is bebizonyították a résztvevőknek, hogy a marha nyaka és lábszára is ízletes konyhai alapanyag. Hogy ez mennyire igaz, azt Serényi Zsolt, a Tetovált Séf percek alatt elkészített finomságai is tanúsították.