Az idei évben több tízezer hektárnyi szójaterület esik ki az ökológiai célterületből (EFA) a szigorúbb növényvédelmi előírások miatt. A kötelező zöldítéshez viszont szükség van a terület 5 százalékát kitevő EFA-területre. Ha ez a pénzhozó fehérjenövény nem számolható el "zöld" kultúraként, akkor a gazdák a második leghasznosabb megoldást fogják választani a kötelezettség teljesítésére: zöldtrágyanövényt vetnek. Vagyis a nyári betakarítás után mihamarabb növénytakaróval borítják be a tarlót, amit ősszel bedolgoznak, így kis költséggel tudják dúsítani a talaj szervesanyag-tartalmát, javítani a szerkezetét, csökkenteni a fonálférgek számát. A zöldítés harmadik legkedveltebb - hiszen legegyszerűbb - módja az ugaroltatás, ami semmiféle hasznot nem hajt a termelőnek, ezért nem valószínű, hogy a szóját vető gazdák ehhez a "szentségtörő" megoldáshoz folyamodnának.

20 százalékos piacbővülés

A szóját (és a borsót is) mint pillangós, nitrogénkötő növényt 0,7-es szorzóval lehet(ett) ökológiai célterületként elszámolni, míg a zöldtrágyanövényeket csak 0,3-assal. Ez óvatos becslés szerint is legalább 70 ezer hektáros igénynövekedést vetít előre a zöldtrágyanövényekre, holott már eddig is akadtak ellátási gondok a legnépszerűbb fajok vetőmagvaiból. "Mi tavaly egy legalább 20 százalékos piacbővülést valószínűsítetünk ebben a piaci szegmensben" - kezdi a helyzet vázolását Réder Richárd, a Lajtamag értékesítési igazgatója. A cég zöldtrágya-növények piacának egyik legnagyobb hazai képviselője.

A legnépszerűbb másodvetésű keverék Magyarországon a mustár-olajretek páros, ami talán a zöldtrágyanövény-piac 70-80 százalékát is kiteszi. Réder Richárd arra hívja fel a figyelmet, hogy a mustár egy intenzív kezdeti fejlődésű, agresszív növény, ezért célszerű olajretek-túlsúlyos keveréket választani a kínálatból. Utóbbi fajnak a fonálféreg-gyérítő hatása is figyelemreméltó. A keverék további területhódítása azonban növény-egészségügyi okokból nem valószínű. A repce vetésterülete tavaly ismét rekordot döntött a maga 300 ezer hektárjával. A keresztesvirágúakat kedvelő kártevők (a repcebolha és a -fénybogár) felszaporodásnak pedig igencsak kedvez, ha rendszeresen táplálékot találnak a táblában. A mustár és az olajretek éppen ilyen növények, ez az oka annak, hogy a páros további terjeszkedésének területi korlátai vannak.

Mely fajok fognak teret nyerni?

"A mi portfóliónkban a facélia, a pohánka és a bíborhere keveréke, a Zöld trió, a legnépszerűbb. 64 százalékban pohánkából áll, ami kifejezetten jól tűri a száraz körülményeket. Ehhez jön még 12 százalék facélia és 24 százalék bíborhere. A bíborhere méhlegelőnek is jó, de a talajt gazdagon behálózó, nitrogénkötő gyökérrendszere a leghasznosabb a gazda számára. A facélia másik neve nem véletlenül a mézontó fű: igen kedvelt méhlegelő. Gyökérzete szintén gazdag és nematocid (féregűző) hatással is bír" - mutatja be a növények képességeit Réder Richárd. A csomag nem tartalmaz keresztesvirágú növényt, így olyan vetésforgókba, ahol ez magas arányban jelen van, jobban beilleszthető. Sokan a talajerózió elleni védelemben használják, dombvidéki szántókon és szőlészetekben, míg mások a gyümölcsösök sorközeiben alkalmazzák a méheket vonzó hatása miatt.

Állandó kultúrába többéves, kifejezetten méhlegelőnek szánt keverékek is vannak. Ezek döntően herefélékből állnak, de facéliát, pohánkát és egy kis mustárt is tartalmaznak. A fajok számának növelésével elnyújtható a virágzási idő, és a keverék a legkülönfélébb termőhelyi viszonyok között is megállja a helyét. A vadakat csábító Lajtamag-keverék még csak most került piacra, de máris sokan keresik a vadjárta földek mellé (ebben persze a kapcsolódó támogatás is szerepet játszik). A 11 fajból álló csomag java részét illatos, fehérjedús pillangósok teszik ki, a maradék szénhidrátdús, csábító magvakat terem (pohánka, komócsin, rozs, angolperje).

Emelkedhet az ár?

A tavalyi év száraz volt az aprómagoknak, ezért a vártnál kevesebbet termettek. A cég 1800 hektáron állít elő vetőmagot. Az izolációs távolságok és az elővetemény-korlátozások miatt szükség van arra is, hogy további 8-12 ezer hektáron termeltessenek, elsősorban pillangósokat és facéliát. A készletek a tavalyi év nehézségei ellenére elegendőnek tűnnek, a Lajtamag tartani tudja a tavalyi árakat. Az egyes keverékek hektárköltsége vetőmagnormától függően 8-14 ezer forint körül alakul.

Jövő héten a zöldtrágyanövények vetésével folytatjuk!