A facélia, avagy mézontófű termesztése Magyarországon az első feljegyzések szerint az 1920-as években kezdődött, ám az igazi fellendülés az 1970-es években indult meg, köszönhetően a vetőmag iránt megjelenő külföldi érdeklődésnek. A növény hazai termesztése Győr-Moson-Sopron vármegyében, Mosonmagyaróvár térségében összpontosult, nem meglepő módon még most is ez a legjelentősebb termesztési körzet. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) 2020-ban készített egy elemzést a facélia hazai termesztéséről: ebből az derült ki, hogy a mézontófű vetésterülete 2016-ban már meghaladta a 6 ezer hektárt Magyarországon. Ezzel szemben a Lajtamag Kft. szaktanácsadója, Nagy Ida 2021-ben azt írta, hogy 2016-ban valójában 10 ezer hektáron termesztették itthon a mézontófüvet, 2020-ban pedig mintegy 8 ezer hektáron foglalkoztak ezzel a növénnyel a hazai termelők.
Mi is az a mézontófű?
A facélia egy szárazságtűrő növény, aminek ugyan nincs jelentős kártevője vagy kórokozója, a gyomok azonban komoly veszélyt jelenthetnek rá, leginkább azért, mert egyre kevesebb olyan gyomirtószer van már forgalomban, amely ténylegesen képes tisztán tartani az állományokat. Az ÖMKi szerint a mézontófű ugyanakkor a fenntartható, a környezetkímélő növénytermesztés, sőt az ökogazdálkodás számára is ideális növényfaj lehet, amely a jövőben mind a vetőmagtermesztés, mind pedig a zöldtrágyanövényként történő felhasználás terén jelentős szerephez juthat. Az már külön jó pont, hogy a méhek betelepítésével nem csak a termésbiztonság növelhető, hanem a gazdaságosság is. A facéliát zöldtrágyaként pedig különösen azokon a területeken éri meg alkalmazni, ahol probléma van a fonalférgekkel: ugyanis ennek a növénynek az gyökérváladéka sok talajlakó kártevő, leginkább a fonalférgek elleni védekezésben hatásosnak bizonyult. Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi vezető szaktanácsadója az Agrárszektornak korábban elmondta, hogy amióta az uniós Közös Agrárpolitika és a tagállamok támogatási rendszere előírja a zöldítés keretében a zöldtrágya vagy a méhlegelő vetését, azóta nagyobb kedvvel termelik a magyar gazdák is a mézontófüvet. A 17/2024. (IV. 9.) AM rendelet, amely a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből megvalósuló Agro-ökológiai Programhoz (AÖP) kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól rendelkezik, a talajtakarásnál és a méhlegelő kialakításánál is felsorolja a mézontófüvet, amelynek vetésével és termelésével a vonatkozó vállalások teljesíthetőek.
A hazai termesztés jellemzően vetőmag-előállítási célú
A facélia kapcsán fontos megemlíteni, hogy hektárról akár 300-500 kilogrammnyi vetőmag is betakarítható, amelynek tonnánkénti ára - a mindenkori terményárak függvényében - a 800-900 ezer forintot is elérheti. A magyarországi termesztést pedig elsődlegesen a külföldi kereslet határozza meg, mi több, a megtermelt vetőmag mennyiség több mint 90%-a Nyugat-Európában talál vevőre. A facélia iránti érdeklődés azonban erősen ingadozó, így a magyar termelők vetési kedve erősen függ a külföldi igényektől és a terményáraktól. A 2023-as év során például végig alacsonyak voltak a főbb szántóföldi növények felvásárlási árai, ráadásul a 2022-es történelmi aszály áthúzódó hatásai sem könnyítették meg a hazai termesztők helyzetét. Emiatt voltak olyan gazda, aki több mint 10 év után hagyott fel vele, mások a kereslet függvényében növelik, illetve csökkentik a mézontófűvel bevetett területeik nagyságát.
Ez a növény sokat hozhat a konyhára, de oda kell figyelni a piacára Európában
Ez utóbbiak közé tartozik a mosonmagyaróvári Pohl György, aki már több mint két évtizede foglalkozik a facéliával, vetőmagként termesztve azt. A szakember 2021-ben még csak 17 hektáron vetett mézontófüvet, ez azonban 2022-re 25 hektárra nőtt, tavaly pedig elérte a 30 hektárt is. 2024-ben azonban csak 23 hektárt szánt erre a növényre, elsődlegesen az árfolyam miatt. Mint mondta, nem volt rá akkora kereslet, hogy megérje nagyobb területen foglalkozni vele. Pohl György ugyanakkor elmondta, hogy idén a 23 hektár egyben van, két tízhektáros és egy három hektáros táblán, nem pedig kisebb egységekben szétszórva. Az állományok állapotáról a termelő úgy nyilatkozott, hogy két hét múlva, az árpa betakarítása után elkezdődhet a facélia vágása is.
A facéliára, mint azt fentebb írtuk, a legnagyobb veszélyt a gyomosodás jelenti. Ezzel kapcsolatban Pohl György közölte, hogy mostanra tulajdonképpen nem maradt olyan herbicid, ami ténylegesen hatékony lenne a gyomok ellen. Ami jó volt, azt kivonták a forgalomból, ami pedig maradt, az nem elég hatásos. Ez pedig komoly kihatással lehet a növény jövedelmezőségére, ettől is függ ugyanis, hogy a vevő a termés mekkora hányadát veszi át. A várható kilátásokat illetően a mosonmagyaróvári termelő nem akart nyilatkozni, mint rámutatott, csak akkor fogja tudni, mennyire volt jövedelmező a termesztés, ha már leadták a megrendelőnek. Egyelőre még nem lehet megjósolni, mi lesz, mert ha levágják és jön egy eső, akkor kipereg a szem, ha meg nem tudják időben összeszedni, az is negatívan befolyásolja az eredményeket. Most még felesleges becslésekbe bocsátkozni - tette hozzá Pohl György.
A facélia hazai termesztésében megfigyelhető egyfajta ciklikusság. A vetőmag-előállítás a mindenkori terményárak függvényében nagyon jövedelmező is lehet a gazdák számára, de bármikor előfordulhat olyan helyzet is, hogy nincs rá érdemi kereslet Nyugat-Európa részéről.
