A facélia, avagy mézontófű magyarországi termesztése a feljegyzések szerint az 1920-as években kezdődött, ám az igazi fellendülés az 1970-es években indult meg, a vetőmag iránt megjelenő külföldi érdeklődésnek köszönhetően. A facélia hazai termesztésének bölcsője Győr-Moson-Sopron megyében, Mosonmagyaróvár térségében volt, és még most is ez a legjelentősebb termesztési körzet, ahol 2016-ban már a 6 ezer hektárt is meghaladta a vetőmag-előállítás területe, amint azt az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) is megírta tavaly az azt megelőző termesztéstechnológiai tapasztalatait összegző elemzésben. A facélia egy szárazságtűrő növény, aminek nincs jelentős kártevője vagy kórokozója. Egyedül a gyomok jelenthetnek rá veszélyt, mivel folyamatosan kivonásra kerülnek az engedélyezett körből a leggyakrabban alkalmazott herbicidek, amik megoldást jelentettek a vetőmagtisztítást is nehezítő apró magvú gyomnövények visszaszorítására. Az ÖMKi szerint a gyomirtószer-használat csökkentésével vagy teljes mellőzésével a mézontófű a fenntartható, környezetkímélő növénytermesztés, sőt az ökogazdálkodás számára is ideális növényfaj lehetne, ráadásul a mag tonnánkénti ára a 800-900 ezer forintot is elérheti.

Ahogy Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi munkatársa az Agrárszektor kérdésére korábban kifejtette, hogy a facélia termesztésére az alábbi indokok hozhatóak fel: gyorsan fejlődik, hosszan virágzik és mézel. Amióta a Közös Agrárpolitika (KAP) és az egyes tagállamok támogatási rendszere előírja a zöldítés keretében a zöldtrágya vagy a méhlegelő vetését, azóta termelnek Magyarországon facéliát. A szakember szerint a facéliát Magyarországon főleg méhlegelőként használják, még vetőmagtermesztés esetén is. Emellett zöldtrágyaként is hasznosítják, különösen ott, ahol fonálféreg probléma van, és tudják, hogy a facéliá gyökérváladéka sok talajlakó kártevő, de leginkább a fonálférgek ellen mutat némi hatást. A mézontófű hagyományos termesztésével 3-5 mázsányi vetőmag érhető el hektáronként, de ez nagyrészt attól függ, mennyire gyomosodik el a tábla. De hogy látják az idei helyzetet a hazai termesztők? Milyenek a tapasztalataik a 2022-es év viszonylatában, és milyen kilátásokkal bírnak a terméshozamot illetően? Az Agrárszektor erről kérdezte meg a magyar gazdákat.

A Győr-Moson-Sopron megyei termesztő, Schmatovich Mátyás régi motorosnak számít facéliatermesztésben, hiszen több mint 10 éve már, hogy foglalkozik a mézontófűvel. A bezenyei szakember elárulta, hogy a tavalyi 17 hektárhoz képest idén nagyobb területen, mintegy 25 hektáron vetett facéliát, de az állományok nem festenek túl bíztató képet, inkább tűrhető állapotban vannak. A térségben nagy volt a szárazság, és amikor a növény fejlődéséhez kellett volna, akkor sem volt eső, így a mézontófű nem fejlődött megfelelően. Schmatovich Mátyás kérdésünkre elmondta, hogy növényvédelmi szempontból idén még szerencsésnek mondhatják magukat, mivel az állományokban nem tapasztaltak gyomosodást, így nem kellett növényvédő szerekhez nyúlni a termesztés során. A szakember idén is Mosonmagyaróvárra, vetőmagnak adja el a facéliát, de a hozamokat illetően már nem volt olyan optimista, mint egy éve: az akkori hektáronkénti 4-5 mázsa helyett idén inkább abban bízik, hogy az állományok adni fognak 2-3 mázsát hektáronként. Az árakat illetően Schmatovich Mátyás elmondta, hogy - szemben a 2020-as 90 ezer forint/mázsás és a 2021-es 85 ezer forint/mázsás árakkal - idén olyan 80 ezer forint/mázsa árra számít, amivel még megéri a termesztés. A méhészetet és a facélia mézelő vonatkozását illeti, a bezenyei gazda elmondta, hogy ők továbbra sem foglalkoznak méhészettel, egy Zala megyei kolléga jelezte, hogy kijönne az állományokra, ám ez végül elmaradt idén.

A mosonmagyaróvári Pohl György is több mint 20 éve foglalkozik a facéliával, idén pedig növelte a vetésterületet, a tavalyi 35 hektár helyett 46 hektáron vetett ilyen növényt. Az állományok azonban nála is vegyes állapotban vannak: egyes táblák nagyon szép és biztató képet mutatnak, de vannak olyanok is, amelyek hektikusan keltek. A szakember mondta, hogy amelyiket kötöttebb, fekete földbe vetették, általában azok néznek ki rosszabbul. Pohl György elmondta, hogy neki már kellett gyomirtós kezelést végeznie a facéliában, de nem volt sok haszna, nála nagyon gyomosodnak az állományok. A szakember elmondta, hogy vetőmagként a Pannon-Mag-Agrár Kft.-vel és a Lajtamag Kft.-vel van kapcsolatban, nekik értékesíti vetőmagként a termést. A várható hozamokat és az átvételi árakat illetően Pohl György nem akart találgatásokba bocsátkozni, mert - mint elmondta - az átvevőn múlik, mennyit von le a termésből, és az is, hogy mennyit fog ezért fizetni. A szakember elmondta, volt olyan év, amikor a termés felét nem vette be az átvevő, így mindig nagy lutri, hogy mennyit fog tudni keresni a facéliával. A szakember az Agrárszektor kérdésére végül elmondta, hogy ő maga nem használja ki a facélia mézelő tulajdonságát, de a környékbeli méhészek rendesen látogatják az állományokat, úgymond, felosztották azt maguk között.