Összesen 5-8 százalékkal emelkedett az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehér, vörös és rozé borok 2018. február-március átlagára a januári árszinthez képest - írja közleményében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). A magyar borok áremelkedésének egyik oka a borászati termelési költségeik folyamatos emelkedése. Január 1-től jelentősen nőtt a minimálbér, és ezzel párhuzamosan a bérre rakodó munkáltatói járulékterhek is emelkedtek.

A munkáltatók egyre több járulékot fizetnek be a dolgozók után az államkasszába, mivel a terhek hét év alatt mintegy 66 százalékkal emelkedtek. Folyamatosan szűkül ugyanakkor az a munkavállalói réteg, amelyi bevonható a szőlészeti munkákba. Így a termelők nem csupán az előírtnál is magasabb béremelésekre, hanem munkaközvetítők közbeiktatására is rákényszerülnek, és ezi tovább növeli költségeiket.

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) legfrissebb adatai szerint a 2017-s 250 millió hektoliteres globális bortermelés csaknem 9 százalékkal maradt el a megelőző évitől, míg a fogyasztás kismértékú növekedés mellett 243 millió hektoliterre nőtt. A termelés visszaesésének egyik oka, hogy több nagy bortermelő országban (különösen Európában) 2000 óta folyamatosan csökken a szőlőtermő terület.

A szélsőséges időjárás tavaly a világ több régiójában is nagymértékben csökkentette a szőlőtermelést, ami befolyásolhatja a 2018-ban piacra kerülő borok mennyiségét is. Az elmúlt évi fagy- és aszálykárok miatt Franciaországban 19 százalékkal, Olaszországban 17 százalékkal, Spanyolországban 20 százalékkal volt kisebb a termelés az előző évinél. A globális, illetve európai termeléskiesés már tavaly is komoly hatást gyakorolt a magyarországi borpiacra, és ez a hazai borárakra is kiterjedhet - hangsúlyozza a HNT.

A nyugat-európai szőlő- és borhiány miatt Magyarországról nem csak a belföldi keresletet meghaladó többlet, de annál jóval nagyobb mennyiség került külföldre, ami jelentősen csökkentette a hazai kínálatot.

A KSH adatai szerint 2017-ben a magyar bor-külkereskedelmi egyenleg mennyiségi tekintetben 12 százalékkal javult a 2016-oshoz képest, ami az export 618 ezer hektoliterre bővülésének, illetve az import 18 százalékos visszaesésének köszönhető.

A folyóbor-import szempontjából meghatározó Olaszországból egyrészt kevesebb, másrészt a szokottnál magasabb árú bor érkezésére számítanak. A körülbelül 10 százalékos áremelkedés valószínűleg a hazai polcokra kerülő, Magyarországon palackozott borok árában is meg fog jelenni.