Erdős Norbert szerint a legfőbb siker, hogy a Parlament felkéri a tagállamokat, hogy a tejágazati csomag pénzügyi támogatását mostantól a juh- és kecsketejre is terjesszék ki. A fideszes politikus örömét fejezte ki, hogy a jelentés elismeri a juh- és kecske ágazatot segítő, termeléshez kötött támogatásokat is. Fontos fejlemény az is, hogy az agrár-környezetvédelmi támogatásban részesülő gyepeken megkövetelnék az állatok legeltetését, hiszen ezeket az ökoszisztémákat éppen a kérődzők alakították ki és tarthatják fenn - érvelt a politikus.

Úgy látja, az EU jövőbeni agrárpolitikájában el kellene érni, hogy csak azon állattenyésztő kaphasson közvetlen támogatást, aki az adott állandó legelőn hektáronként legalább 0,2 állategység kérődzőt tart. Ma a gyepek tisztán kaszálással is hasznosíthatók. Erdős Norbert szerint azonban el kell kerülni, hogy egy állattartó gazda akkor is megkapja az uniós támogatást, ha csak az évenkénti kötelező kaszálását végzi el.

Szintén tekintettel kell lenni az EU és a harmadik országok közötti szabadkereskedelmi megállapodások egyes közvetett hatásaira. "A jelentés kiemeli azt a tényt, hogy az Európai Unióban a bárányokat 6 vagy 9 hónapos korban hozzák általában forgalomba, míg Ausztráliában és Új-Zélandon 12 hónapos korig bárány a juh. Ezek az országok jelenleg az EU legnagyobb juhhús-beszállítói, és Brüsszel hamarosan szabadkereskedelmi tárgyalásokat kezd velük" - emlékeztetett Erdős Norbert. Biztosítani kell, hogy az unió belső piacán az importált ausztrál és új-zélandi bárányhúst ne lehessen kedvezőbb feltételekkel értékesíteni, mint az unió területén belül előállított, például magyar bárányhúst.