Május 22-én a Tanács elfogadta Európa új biotermeléséről és a biotermékek jelöléséről szóló szabályozását. Csehország, Szlovákia, Finnország, Litvánia és Ciprus nemmel szavazott a szövegtervezetre, Belgium, Magyarország és Ausztria tartózkodott. Mindez nem befolyásolta a jogalkotási aktust. Az új szabályozás 2021. január elsejével életbe lép.
Mi változik ettől?
- A biotermékek nemzetközi forgalmát 2026-ig fokozatosan kétoldalú biokereskedelmi megállapodások szabályozzák majd, nem pedig a jelenlegi, "azonos minőséget igazoló" megállapodás.
- Az európai biotermelés szabályozását egyszerűsítik, felszámolják a kivételek és türelmi zónák kaotikus rendszerét.
- A termelés szemlézése részben kockázatalapú kiválasztáson alapul majd, normál esetben csak kétévente egyszer kaphat a gazdaság ellenőrzést.
- Az organikus termékek köre a mainál sokkal tágabb lesz, beletartozhat például a só, a szőlőlevél, a méhviasz vagy a parafa is, továbbá kiegészülhet termelési előírásokkal.
- Egy termesztőberendezésen belül nem lehet bio és nem bio termelést folytatni. (Az eredeti javaslatban egy gazdaságon belül nem lehetett kétféle gazdálkodási mód.)
Mivel az EU és az USA biotermelésének és biominősítésének rendszere jelentős harmonizáción esett át az utóbbi években, ezért az Egyesült Államok nem tart attól, hogy nehéz lesz átállniuk az új kétoldalú biokereskedelmi megállapodásokra. Nehezebb lett volna a helyzet akkor - de az unión belüli termelők számára is -, ha az eredeti javaslatnak megfelelően a biotermelésben nem engedélyezett peszticidmaradékokra is határértékeket állítottak volna föl. Ez végül nem valósult meg. Az amerikaiak örömmel vették, hogy a friss zöldségeken, gyümölcsökön, állati termékeken kívül megjelentek az EU "biopalettáján" a feldolgozott áruk is. 2016-ban már 14 millió dollár értékben exportáltak bioterméket az EU piacára, de 2018-ra ennek többszörösét várják.
.
.
