A rendszerváltás óta számos biológiaiágens-fermentáló manufaktúra jelent meg hazánkban. Ezek döntően az akkor anyagilag nehéz helyzetbe került Phylaxia Rt. szétszéledt munkatársaira alapozták a vállalkozást. A nemzetközi piaci trendeket követve nekik köszönhetően jelentek meg a talajbaktériumok és talajgombák a magyar kereskedelemben. A nitrogénkötő Rhizobium baktériumok felhasználása után a fejlesztések eleinte a szervesanyag-mobilizáló képességekre irányultak: olyan talajbaktérium-törzseket kerestek, amelyek jeleskedtek a cellulózbontásban, foszfát-mobilizálásban. A növényvédelmi szempontból hasznos segítőtársakra (antagonista, mikoparazita vagy rovarpatogén gombákra) csak később irányult rá a figyelem. (A jogszabályi háttér még ma sem kedvez ennek, mivel nem ismeri el a növényvédő hatásukat, holott a gyakorlat ezt bőségesen visszaigazolta.)

Az elmúlt két évtizedben folyamatosan erősödött a biológiai megoldásokat kínáló kereskedelmi tevékenység. A forgalmazók eleinte a talajéletet mesterségesen utánzó, több tucat fajt összezsúfoló termékekben gondolkodtak, de ezek nem igazán váltak be. A konkrét problémára hatékony választ adó, néhány törzses készítmények viszont sikeresebbnek bizonyultak, ezek megfelelő minőségű előállítása is egyszerűbb. Az utóbbi időben ugyanakkor egy aggasztó jelenségre figyelhetünk fel, mégpedig az eltérő hatásmódú vagy hatóidejű termékek keverésére. Egyre több forgalmazó bombázza olyan "kényelmi ajánlatokkal" a gazdákat, amelyek lehetővé teszik számukra a menetszám-csökkentés (a kereskedő számára pedig a termékek egy csomagban értékesítését). A javasolt készítmények rendszerint valóban kiadhatók egyetlen tankkeverékben, a kérdés csak az, hogy van-e ennek értelme? Hogy mikor igen, és mikor nem - ezt a témát járjuk most körbe.

Deszikkálás talajgombával kombinálva

Az egyik ilyen kezdeményezés arra ösztönzi a gazdákat, hogy az állomány deszikkálásával egy menetben a fehérpenész gyérítését is végezzék el hiperparazita Coniothyrium talajgombával. A repceállomány száradása mintegy 10 napon át tart, ez alatt a talajgomba javarészt a szárra tapadva várakozik arra, hogy éltető közegébe jusson. Noha döntően spórás alakot hordozó készítményről van szó, így is jócskán veszít a hatékonyságából, mire a talajba jut. A termék drágább annál, mint egy külön menetes tarlópermetezés, amit a lehető leggyorsabban a betárcsázás követ. Nem spórolunk vele tehát, ha már az állományszárítóhoz hozzákeverjük a talajban biztosabban túlélő gombát.

• Jó tanács: Növényvédelmi célú talajgombás kezelésekre általában akkor van szükség, ha a kórokozó szempontjából túl szűk a vetésforgó, azaz túl gyorsan követik egymást az adott táblában a tápnövényei. Ha ezen nem tudunk változtatni, akkor a talajgombás kezelést különítsük el az egyéb műveletektől, és válasszuk hozzá a leghatékonyabb, legtöbb mikrobát tartalmazó készítményt.

Tarlóápolás algával kombinálva

A tarlóápoláshoz ajánlott kényelmi ajánlat szerint tankkeverékbe tehetjük a glifozátot és a talajéletet serkentő pionír szervezeteket, azaz az algákat. Az ötletet az adhatta hozzá, hogy az algakészítmények a talajbaktériumok stimulálásával valóban elő tudják segíteni az elszáradt növényi maradványok lebontását, ami gyenge szervesanyag-készletű talajokon tényleg hasznos kezdőlöket lehet. A két anyag együttes kijuttatása viszonyt nem ajánlott. A glifozát ugyanis hatással lesz az algák tevékenységére is, hiszen azok maguk is "kis" növények! Az algás talajélet-katalizátor így nem éri el a célját.

• Jó tanács: Az algák elsősorban az állomány levelére permetezve hasznosulnak jól. A bennük lévő növényi hormonok és cukrok különösen azokban az időszakokban jönnek jól a kultúrnövénynek, amikor intenzív próbatétel előtt áll: fejlődik, termést érlel vagy aszály sújtja. Gyomirtó szerrel együtt ne alkalmazzunk algás készítményt.

Tarlóbontás talajgombával kombinálva

Más kereskedelmi ajánlatok szerint a talajbaktériumok és a hiperparizta Coniothyrium együttes kiadásával jobb talajállapotot tud kialakítani a gazda. A cellulózbontás és foszfátmobilizálás mellett így a fehérpenész szkleróciumainak gyérítése is megtörténhet. A tarlóbontás ütemét a kiinduló talajállapot, kémhatás és időjárás is nagyban befolyásolja. A kórokozók fellépésére az időjárás és a vetésforgó van nagy hatással. A talajbaktériumok és -gombák valóban hatékonyabbá tudják tenni egymás munkáját, de ehhez az szükséges, hogy a meglévő talajfauna is egészségesen működjön. Ilyenkor viszont a készítmény kiadását nem is követi "szemmel látható" változás. Ha a kiinduló helyzet "súlyos"volt, már mérhető sikereket tudunk a mikrobákkal elérni, de csak akkor, ha célzottan az adott problémára válaszolunk.

• Jó tanács: Az "is-is" megoldások kevésbé hatékonyak, mintha előre eldöntjük, mi is a célunk. Ha a tarlóbontás, akkor az adott talajtípuson leghatékonyabb talajmikroba-készítményekkel érhetjük el a legnagyobb sikert (lásd táblázat). Megjegyezzük: a cellulózbontáshoz nem csak egy mikroba szükséges. Ha pedig a kórokozók okozták a legtöbb gondot, akkor egy magas csíraszánú talajgomba-készítményt érdemes választanunk.