A Magyar Talajbaktérium-Gyártók és -Forgalmazók Szakmai Szövetsége elmonda, hogy Magyarország területének 80-85%-át mezőgazdasági művelésre alkalmas talajok fedik. 2019-ben a termőterület nagysága 7,3 millió hektár volt. Ez a terület évente kb. 5-7 ezer hektárral csökken a települések és infrastruktúra folyamatos terjeszkedése miatt. A termőterület jelentős részét (5,3 millió hektárt) a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági terület képezi.
A termőföld az ország kiemelkedően fontos erőforrása. Ahogy a Magyar Talajvédelmi Szövetség fogalmazott, talajainkat olyan degradációs folyamatok veszélyeztetik, mint a savanyodás, szikesedés, a víz és szél okozta erózió, a szervesanyag csökkenése, a tömörödés és a talajszerkezet leromlása. Az egyik legjelentősebb a vízerózió, ami a mezőgazdasági területek közel harmadát károsítja, főleg a hegy- és dombvidéki tájainkon. Az erodált területeken a talaj termőképessége csökken az elhordott szerves anyag és tápanyagok következtében, így az erózió komoly szerepet játszik a talajok szervesanyag-csökkenésében is. A szélerózióval veszélyeztetett területek kiterjedése is jelentős, mintegy 1,4 millió ha. További figyelmet igényel talajaink fizikai degradációja, azon belül is a talajtömörödés, ami a nagyüzemi mezőgazdálkodás talán legnehezebben kivédhető károsító folyamata.
A szántóterületek közel 60%-a erősen érzékeny a szerkezetromlásra és tömörödésre. A talajszerkezet leromlása együtt jár a talaj ökológiai rendszerének és biodiverzitásának károsodásának, a finom egyensúlyi rendszer felbomlásával és pufferkapacitás gyengülésével. Talajainkban lévő mikrobiális élet, a baktériumok és gombák számának és diverzitásának csökkenése az intenzíven művelt mezőgazdasági területen jelentősnek mondható. Vizsgálati eredmények alapján a művelt talajokban már több mint egy nagyságrenddel alacsonyabb számban fordulnak elő baktériumok a "bolygatatlan talajokhoz" képest.
Arra a kérdésre, hogy ennek rövid- és hosszútávon milyen következményei lehetnek, a Szövetség elmondta, hogy ha összeomlik a biológia rendszer a talajban, elérkezik egy állapot, amely visszafordíthatatlanná válik, eltűnik a termőtalaj, elsivatagosodhatnak a területek. A kutatók állítása szerint, ha a világon a jelen ütemben folytatódik a talajpusztulás, akkor gyakorlatilag 50 év múlva nem lesz termőföld. Ezt támasztja alá Prof. Dr. John Crawford professzor még 2010-ben megjelent publikációja, melyben a vizsgálatai szerint Amerikában 10-szer, Európában 17-szer, Kínában 57-szer gyorsabban pusztulnak a termőtalajok, mint ahogy újra épülnek. Ugyanezt igazolta a FAO is 2014-ben.
Az intenzív növénytermesztés számos stressztényezőt foglal magába, amelyek pusztítják, vagy felborítják az egészséges talajéletet. A túlzott műtrágyázás, a nem okszerű vegyszer használat, a helytelen talajművelési technológia mind hozzájárulnak a mikrobiális közösségek sérüléséhez. Az erózió is tulajdonképpen a talaj felső termékeny rétegének és ezzel együtt az életteli részének eltűnését jelenti. Ilyenkor sokkal gyorsabban tűnik el a termőtalaj, mint ahogyan azt az újra képződés pótolni tudná. A talaj tömörödése csökkenti a talaj vízmegtartó képességét, illetve a növények gyökereinek oxigénnel való ellátását, kedvezőtlenül változtatja meg a mikrobák összetételét. Ha a talaj kevesebb vizet tud megtartani, csökken a hozam, több lesz a vízelfolyás, így a talaj védtelenebb lesz az erózióval szemben.
A talaj szervesanyag tartalmának csökkenése több veszélyt is tartalmaz. Egyrészt korlátozottá válik a megfelelő mennyiségű tápanyagok biztosítása a növénytermesztés számára. A kevesebb szerves szén kihat a talajban élő mikroorganizmusokra, csökken a biológiai sokféleség. A szervesanyag-tartalom csökkenése miatt romlik a talaj vízelnyelő képessége, amely vizenyősödéshez és erózióhoz vezet. Az erózió viszont csökkenti a szervesanyag-tartalmat azáltal, hogy elmossa a talaj termékeny, felső rétegét. Félszáraz körülmények között ez még jobban elsivatagosodáshoz is vezethet.
A Szövetség arra figyelmeztet, hogy a talajok romlását csak teljes, 180 fokos szemléletváltással lehet megállítani! Vissza kell térni a múlt századi magyar szakemberek (Kemenesy Ernő) javaslataihoz, ahogy azt Dr. Stefanovits Pál is idézte 1975-ben, azaz "akik a biológiailag jól beérett talajt tartják a biztos- és nagy termések alapfeltételének." Azaz a biológiai talajművelést és tápanyagutánpótlást kell előtérbe helyezni, amihez a talajmikrobiológiai termékek, a takarónövények és a szervestrágya megfelelő eszköz. A talajok romlását csak összetett, szakszerű technológiával lehet megállítani/csökkenteni. Ennek alapja a rendszeres talajinformációs vizsgálatok elvégzése, az eredmények szakszerű értékelése. Fontos, hogy az adott terület meghatározott problémáira alakítsuk ki a megoldási rendszert.
A talajélet serkentése, a mikrobiológiai állapot javítása sok romló paramétert képes megváltoztatni, mert ez az egyik alapja a jó termőképességnek. A talajoltó mikrobiológiai készítmények célzottan képesek gazdagítani a talajok mikroba közösségét. A napjaink modern mikrobiológiai, biotechnológiai módszerei segítségével szelektált baktériumtörzseket tartalmazó termékek alkalmazásával kifejezetten a talajszerkezet javulását, a talajegészség megőrzését és nem utolsó sorban a növények fejlődését, növekedését tudjuk támogatni. Éppen ezért a talajok oltását a vetés előkészítéskor kell elvégezni, hogy a kijuttatott baktériumok gyorsan alkalmazkodva a környezethez, el tudjanak szaporodni és majd tevékenységüket kifejteni.
A termőtalajok szervesanyag tartalmának javításához, vagy szinten tartásához az egyik bizonyítottan is hatékony módszer a tarló szakszerű kezelése. A szántóföldön lévő növényi maradványokat lebomlást segítő cellulózbontó baktérium készítményekkel célszerű kezelni, majd a kezelt szármaradványokat azonnal beforgatni a talajba. Az erózióval érintett területeken a szintvonalas művelés alkalmazása csökkenti a művelés miatt bekövetkező vízveszteséget és a további termőtalaj lemosódást. A védőterületek kialakításával csökkenthetők a víz- és a szélerózió hatásai.
A helyes talajművelési mód megválasztása elengedhetetlen a talajegészség megőrzésében. Bizonyos talajtípusoknál (elsősorban laza szerkezetű talajok) és kultúráknál megoldást jelenthet a forgatás nélküli művelés. A különböző talajtakarásos módszerek, a zöldtrágya technológia is eszköz lehet a feltalajok megőrzésében. A fenti módszerek együttes, rendszerben történő szakszerű alkalmazásával lehet csak eredményeket elérni.
Arra a kérdésre, hogy hogyan tudnak segíteni ebben a talajbaktériumok, a Szövetség elmagyarázta, hogy a talajbaktériumok és a talajélet a rendszer nem egyedüli, de meghatározó elemei. A talajoltás során kijuttatott baktériumok számos, a növénytermesztés és a talaj szempontjából is hasznos tulajdonságokkal rendelkezek. Egyes törzsek tápanyagot biztosítanak a növény számára (légköri nitrogénkötés, valamint kálium és foszfor feltárás), mások növényi hormonszerű anyagok termelésével támogatják a növekedést fejlődést. De vannak olyan törzsek is, amelyek a talajszerkezet építésében játszanak kiemelkedő szerepet az ún. nyálkaszerű anyag (exopolicharidok) termelésével. Az exopoliszacharidok egyébként viszonylag nagy mennyiségű vizet is képesek megkötni, javítva ezzel a talajok vízháztartását. A talajegészséget pedig az ún. sziderofort termelő törzsek szolgálják, a patogén kórokozó gombák szaporodásának gátlásával.
Összefoglalóan a talajoltó baktérium készítmények rendszeres használatával irányítottan gazdagítható a talajélet, javítható a talaj termőképesség és ezáltal kiegyenlítettebb, biztosabb terméshozamok várhatóak, bőségesebb termést, nagyobb termésbiztonságot érhetünk el.
A Magyar Talajbaktérium-Gyártók és -Forgalmazók Szakmai Szövetsége beszélt arról is, hogy Magyarországon jelenleg a talajvédelem legelterjedtebb formái a meszezés és a zöldtrágyanövények alkalmazása. A vetésforgó alkalmazása a vetésszerkezet beszűkülése miatt sajnos egyre inkább tarthatatlan a gazdálkodók számára. A vetésforgó beszűkülése és a természetes ökoszisztémák pusztulása (mezővédő erdősávok stb.) egyre inkább a talajélet elszegényedéséhez vezet, ami szintén a talajoltó készítmények felhasználásának indokoltságát erősíti meg. Ennek megfelelően egyre elterjedtebb ezen készítmények alkalmazása is. Az egyéb védekezési formák sajnálatos módon egyrészt a tájékoztatás hiánya, de elsősorban a felmérések, lehetőségek gyakorlati prezentálásának hiányosságai miatt a hazai gyakorlatban nem terjedtek el kellőképpen. Szükséges lenne mind a talajélettel, mind az egyéb védekezési formákkal és lehetőségekkel kapcsolatban tájékoztató és gyakorlati alkalmazási lehetőségek bemutatására irányuló kampányok indítása.
A Szövetség arra a kérdésre, hogy visszafordítható-e a talajok romlása, azt felelte, hogy a mezőgazdasági művelés alatt álló talajok romlása hazai viszonyok között a legtöbb területen nem olyan mértékben drasztikus, hogy ne lehetne kezelni. A baktériumos talajoltók használata a kezelés egyik fő eszköze lehet. A Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége egyértelműen hatékonynak ítéli a bakteriális talajoltási technológiát a közel 2 évtizedes tapasztalatok és a jelenleg is futó, több éve tartó közös NÉBIH-vizsgálatok eredményei alapján. Emellett úgy véli a Szakmai Szövetség, hogy a szakszerű szármaradvány kezelés is a talajromlás megállításának elengedhetetlen eleme. De az is biztosnak látszik már, hogy csak az egyéb eszközök használatával (talajművelési mód, talajtakarás) együttesen érhető el látványos eredmény a talajok termőképességének javulása. Ehhez rendszeres évenkénti kezelésekre és kb. 4-5 évre van szükség.
