Skót kutatók úgy alakították a sertések DNS-ét, hogy a halálos légzőszervi kórokozóval, a PRRS-sel szemben rezisztenssé tegyék őket. Az új technológával állatok pusztulását és milliárdos károkat előzhetnek meg évente az állattenyésztők. A génszerkesztés különbözik a génmódosítás technológiájától, míg az elsőben egy szervezet DNS-én precízen elvégzett változtatásról van szó, az utóbbira az jellemző, hogy idegen génszekvenciákat illesztenek egy élőlénybe.
A kutatók génszerkesztéssel eltávolították a sertés DNS-ének egy kis szakaszát, ez a viszonylag kis szerkesztés ugyanis megakadályozza, hogy a PRRS-vírus megtapadjon a sertéssejtek felszínén. Ezután vírusfertőzésnek tették ki az állatokat, az eredmények szerint pedig egyetlen sertés sem betegedett meg. A tudósok ugyanakkor hangsúlyozták, hogy egyetlen idegen gént sem juttattak az állatokba, az eddigi tesztek szerint pedig a szervezetük nem gyengült meg és más módon sem hatott rájuk a beavatkozás. A génszerkesztés végleges, ami azt jelenti, hogy a sertések utódai is öröklik.
A fogyasztók ezzel szemben vonakodnak a génkezelt élelmiszer vásárlásától, ami komoly akadálya annak, hogy az állattenyésztők génszerkesztett sertést tenyésszenek. Mivel a génszerkesztés viszonylag friss eljárás, szabályozása sincs, ezért egyelőre nem majd lehet ilyen sertéseket forgalmazni. A sertéskutatás ugyanakkor állatjóléti kérdéseket is felvet, az eljárás kritikusai szerint ugyanis a rezisztens állatok létrehozása miatt lehetséges, hogy az állattenyésztők lemondanak az állomány életkörülményeinek javításáról. Vannak, akik szerint a tartási körülmények megváltoztatása is segíthet abban, hogy ellenállóbbak legyenek a sertések.