A muskátli nem kedveli a kevés fényt, északi fekvésű erkélyeken vagy erős árnyékban a virágzása jelentősen csökken, de akár teljesen el is maradhat. Szobában egyáltalán nem tartható, mert a levele elsárgul, majd a növény felkopaszodik. A muskátli nagyon fényigényes, a déli fekvésű helyeken a tűző napot is jól viseli, leginkább azonban a félárnyékos helyeken fejlődik szépen, a gyökerei ugyanis érzékenyek a nagy hőségre. Fontos, hogy a nagy hőségben rendszeres legyen az öntözés, a nagy szárazság ugyanis sárgulást okoz.  Így ha elutazunk és nem tudjuk megoldani a locsolást, érdemes árnyékos helyre tenni a muskátlikat addig míg haza nem érünk, itt ugyanis kevésbé szárad majd ki a földjük. 

A túl nagy hőmérséklet csak akkor jelent problémát, ha a hőséghez szárazság is párosul. Ilyenkor a növény jellemzően lankad, növekedése leáll, kicsi virágzatokat fejleszt és a levelei sárgulni kezdenek. Ősszel, ha a hőmérséklet csökken, a muskátli a fagymentes környezetet még elviseli, fagypont alatt azonban tönkremegy. Ilyenkor először a levelek szövetei károsodnak, amikor azonban már a száron is megjelennek a fagyási foltok, nem érdemes tovább tartani a növényeket. 

A muskátli nem kedveli a túl sok vizet, ettől független érdemes rendszeresen öntöznünk. Arra azonban mindig figyeljünk oda, hogy a cserépalátétben ne álljon folyamatosan a víz, mert ettől megfulladnak, elpusztulnak a növény gyökerei. Amennyiben a túlöntözés párás, esős idővel párosul, a levelek fonákján barna pöttyök képződnek, ezt azonban elkerülhetjük, ha egyenletes a növény vízellátása. Érdemes kora reggel vagy késő este locsolni, de semmiképp sem a legnagyobb hőségben. A túllocsolás levélsárgulást okoz, a gyökereknél rendszeresen pangó víz pedig a gyökerek rothadását idézheti elő. A sárga leveleket mielőbb távolítsuk el, az öntözéssel pedig várjuk meg, hogy kicsit kiszáradjon a föld. A hideg vízzel öntözés szintén sárgulást okozhat, de akár a növény pusztulását is okozhatja, ezért ehetőség szerint esővízet, vagy állott, langyos vizet használjunk. Ha a hajtások és a levelek hirtelen lankadni kezdenek, színük az élénkzöldből mattá válik, vegyük ki a tövet az edényből, rázzuk ki a földet a gyökerek közül, vágjuk le az elhalt gyökereket, és ültessük a növényt friss földbe. Két-három napig tegyük közvetlen napsütéstől védett helyre és ne öntözzük.

A muskátli megfelelő fejlődéséhez, illetve virágzásához elengedhetetlen a nitrogén, a foszfor, a kálium, a bór, a magnézium, a vas és a kén is. Így ezeket a tápanyagokat már az első hónaptól pótolnunk kell. A futó muskátlit hetente, az állót tíz naponta célszerű tápoldatozni. A tápanyaghiány legbiztosabb jele, ha a levelek halványsárgává válnak. Probléma léphet fel ugyanakkor a túlzott tápoldatozással is, bár a muskátli nem kényes és sok tápanyagot kedvel, a túl sok tápoldat a gyökereket megégeti, majd a tő pusztulásához vezethet. Fiatal, frissen beültetett töveket ne tápozzunk legalább két hétig, amíg a gyökerei átszövik a cserepet.

A sárga leveleket, elszáradt részeket, elnyílt virágokat rendszeresen el kell távolítani a növényről. A felesleges részek eltávolításával az egészséges és új részekre koncentrál a növény, és a dúsabb virágzásra ösztönözzük.