Látványosan, összesen 20-30 százalékkal romlott Magyarországon a szántóföldi növénytermelés jövedelmezősége az elmúlt években - nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Ehhez a növekvő költségek és a csökkenő felvásárlási árak is hozzájárultak, de a negatív változások jórészt annak tudhatók be, hogy a gazdálkodók csak átlagos terméseket takaríthattak be. Ennek hátterében pedig az állt, hogy a növények időjárással, illetve kártevőkkel és kórokozókkal szembeni kitettsége jelentősen növekedett, így a lehetségesnél jóval kisebb terméseredményekre voltak csak képesek.
Petőházi Tamás szerint a jövedelmezőség helyreállításához arra lenne szükség, hogy a 250-350 ezer forint közöttire tehető mai hektáronkénti árbevételt érzékelhetően növelni lehessen. Ehhez viszont olyan fajták kellenének, amelyek ellenállóbbak a természeti hatásokkal szemben. Ezek gyors és stabil előállításához az elnök szerint ma nem látszik más megoldás, mint a génszerkesztés, amely új géntechnikai eljárásként egyre inkább terjed a világban.
Ma már tudományos körökben általánosan elismerik, hogy a génszerkesztés nem GMO-s beavatkozásnak, hanem úgynevezett precíziós nemesítésnek minősül. A két technológia közötti fő különbséget az jelenti, hogy a GMO-k létrehozásakor idegen géneket építenek be egy-egy élő szervezetbe, míg a génszerkesztés az élőlényeken - haszonnövényeken és haszonállatokon - belül módosítja a genetikai összetételt. Így olyan változásokat (mutációkat) idéz elő, amelyek a természetben maguktól is végbemennének, de létrejöttük sokszor évmilliókig tart, míg a precíziós nemesítési eljárás ezt az időt akár néhány évre rövidítheti.
A génszerkesztés révén egy-két gén átalakításával a szántóföldi növényfajták stressztűrő képessége és betegségekkel szembeni ellenállósága jelentősen javulhat - vélte Petőházi Tamás. Így Magyarországon is el lehetne érni a nyugat-európai termésátlagokat, a hektáronkénti árbevételt pedig a GOSZ kalkulációi szerint akár 100-150 ezer forinttal, vagyis átlagosan 500 ezer forint körüli mértékre lehetne növelni. Ez - a fő haszonnövények mintegy 3 millió hektáros vetésterületével számolva - 300-450 milliárd forintos éves árbevétel-növekedést eredményezne a hazai gazdálkodóknál - húzta alá az elnök.
Mint ismert, Magyarországon Alaptörvény szintű tilalom vonatkozik a GMO-s növények köztermesztésére, de Nagy István agrárminiszter a génszerkesztésről egészen másként nyilatkozott kinevezése előtti mezőgazdasági bizottsági meghallgatásán. A tárcavezető is úgy foglalt állást, hogy az új eljárást nem GMO-nak, hanem precíziós növénynemesítésnek kell tekinteni, amely "támogatandó, mert egy olyan erőforrást tud számunkra biztosítani, amellyel a jövő kihívásaira, a klimatikus válságra való gyors reakcióra megfelelő választ fogunk tudni adni."
A miniszteri állásfoglalás megnyithatja az utat a génszerkesztés magyarországi alkalmazása előtt, bár az új technológia elfogadottsága továbbra sem egyértelmű hazai szakmai-politikai körökben. A támogatókkal szemben a génszerkesztést többen változatlanul GMO-s beavatkozásként azonosítják, a biotermelők pedig kifejezetten ellenzik mezőgazdasági felhasználását. Egyes vélemények szerint fennáll a veszélye annak, hogy az új eljárás a genetikai állomány jelentős beszűküléséhez vezethet, ha a köztermesztésben csupán egy-két nagy vállalat néhány precíziós fajtája válna egyeduralkodóvá.
A Magyar Tudományos Akadémia ugyanakkor már tavaly nyilatkozatban egyértelműsítette, hogy a génszerkesztést nem tartja GMO-s eljárásnak. A kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy a precíziós nemesítés nem vet fel szabadalmi jogi kérdéseket, olcsóbb jellege miatt pedig a kisebb nemesítő cégek számára is elérhető lehet, így nem csökkentené a piacképes fajtakínálatot. Az Egyesült Államokban és Ázsiában ma már hónapról-hónapra jelennek meg precíziós nemesítéssel létrehozott új növényfajták, ezért a módszer támogatói szerint a hazai mezőgazdaságban újabb versenyképességi problémákat vethetne fel, ha az agrárkutatásban, illetve a gyakorlatban az új eljárások nem jelennének meg.
