A térségben a szintkülönbségek és a vadak okozzák a legtöbb fejfájást a gazdáknak. Az állattartás hagyományosan erős ezeken az alapvetően takarmánytermelésre szolgáló földeken. Az olykor köves, barna erdőtalajok erős gépeket követelnek, a 10-17 százalékos lejtőn pedig kis munkaszélességű eszközzel is próbára tesszük a traktort vagy a kombájnt.
"Ez egy HillMaster-es John Deere T670i-as arató-cséplő, a legnagyobb ládás kombájn a márkájában. 430 lóerő van benne. Korábban egy 400 hektáros sertéstenyésztőé volt Angliában, mindössze 1000 munkaórát rakott bele 5 év alatt. Kitűnő állapotban van" - mutatja Bálint Imre a frissen munkába állt gépet. Mivel a környékbeli állattartóknak fontos a jó minőségű szalma, ezért az axiáldobos változatot kizárta a vásárláskor. Fontos kritérium volt az önszintező rendszer is, hiszen erős dőlési szögű lejtőkön is termelnek itt kalászost. Ezzel a technikával csökkenthető a szórás és emelhető a betakarítási sebesség. A közel 8 méteres adapter is szépen követi a domboldal hajlását.
"Amit eddig vágtunk, annak a búzának jó volt a minősége, de mennyiségre kevesebb lett az átlagnál. A környékben 60-65 mázsa az elvárt hozam hektáronként, de idén csak 45-60 mázsa termett. Ez nem volt egy jó évjárat" - osztja meg tapasztalatait Bálint Imre. Majd hozzáteszi, hogy a kombájn intelligens, az automata kormányzás és az autoharvest rendszer mellett képes a hozammérésre, hozamtérkép-készítésre is. Reményei szerint a saját gazdaságában is tudja majd hasznosítani: differenciált tőszámű vetést és tápanyag-kijuttatást szeretne megvalósítani az adatok alapján.
"Persze még nem általános az ennyire kifinomult a gazdálkodás. A legtöbb gazda csak vadkárok bizonyítására használja a hozamtérképet, ezt a vadásztársaságok többnyire szó nélkül elfogadják. A gépkezelők többsége még megrémül a fülke monitorai láttán. Én szeretek aratni, szívesen szállok be magam a kabinba" - vallja be a gazdaságvezető, és ezzel a lendülettel fel is lép a kombájnra.
Íme, így dolgozik a 430 lóerős, Hillmaster-es JD kombájn:
