A Népszava hozta le azt a hírt, miszerint a debreceni városhatártól három kilométerre, Kismacs térségében épülne meg a BMW autógyár, egy 400 hektáros területen. A városra vár, hogy a következő hónapokban megszerezze a földterületeket és infrastruktúrát telepítsen ide: erre a célra 44 milliárdos kölcsönt vesznek fel, a garanciát a kormány adja rá. A hír szerint 1000 új, gyári állás létesülhetne a beruházással, amire az ország legjobb termőföldjéből 400 hektárnyit fordítanának. Úgy tűnik, az ipar, különösen az autóipar globális főlénye helyben is érvényesül a mezőgazdaság felett.
Az OTP Termőföld Értéktérképe alapján Hajdú-Bihar megye földjei az ország legértékesebbjeinek számítanak, egyetlen hektár szántóért csaknem 1,8 millió forintot kell leszurkolnia a vevőnek. Ehhez képest a Burgenlanddal szomszédos Győr-Moson-Sopron megyében vagy az agrárvállalkozók által kedvelt Fejér megyében is olcsónak számít a föld. Egy ilyen minőségű területen 6-7 tonnás búza vagy a 10 tonnás kukoricatermés várható el, ami hektáronként 80-200 ezer forint nyereséget fialhat a gazdájának, vagyis
Ez persze semmi az autóipar által termelt értékhez viszonyítva. Az előzetes kalkulációk szerint 2023-tól éves szinten 250 milliárd forintos hozzáadott értéket teremthet egy ilyen gyár a térségben. Egy 400 hektáros birtok jellemzően egy családhoz tartozik, amit a mai technikai színvonal mellett legfeljebb még néhány külsős alkalmazottal együtt művelnek. Ez bizony nem sok ember a beharangozott 1000 autógyári munkáshoz képest. A kérdést azonban megfordítva is érdemes szemügyre venni: a 400 hektáron megtermelt áru mennyisége 2600 tonna búza. Egész Magyarország étkezési búzaigénye 1,1 millió tonna, vagyis egyetlen ember éves kenyérgabona-szükséglete durván 110 kg-ra tehető. Vagyis
Ez csak egy elméleti szám, de jól jelzi, mire való a föld. Szabad-e egyáltalán az értékes termőföldeket ipari célra hasznosítani? A termőföld védelméről szóló törvény szerint ezt csak kivételesen, időlegesen és elsősorban az átlagosnál rosszabb minőségű területeken lehet megtenni. Persze az önkormányzatnak lehetősége van rá, hogy belterületbe vonja az érintett földeket, amelyek így ipari célra is hasznosíthatóvá válnak. A földvédelmi járulékot ebben az esetben is meg kell fizetni, ennek nagyságrendje hektáronként átlagosan 5,8 millió forint körül lehet a térségben, vagyis a piaci érték bő háromszorosára rúg. A kérdés csak az, hogy megéri-e hektáronként legalább 8 millió forintot költeni erre az akcióra? 400 hektárral számolva minimum 3,2 milliárdot kell majd fordítanai Debrecennek a földszerzésre. Ez azonban nem nagy összeg, hiszen a hír szerint a város 44 milliárdos kölcsönből gazdálkodhat, amiből az infrstruktúra kiépítésére is futja majd. És hogy miért éppen a hajdúsági löszön kell autógyárat építeni? Ebben a helyszín légi és közúti hálózatának biztosan szerepe van.
