1885-ben kutatók rábukkantak egy Kr.e. 13. századi sírra Szakkarában, amelyben a XIX. egyiptomi dinasztia uralkodása idején élt Ptámeszt, Memphisz város vezetőjét temették el. A futóhomok azonban újra befedte a sírt, és csak 2010-ben fedezték fel újra. Néhány ével később törött köcsögök maradványait találták a feltárás helyén, ezek egyike megszilárdult fehér masszát és vászonból készült anyagot tartalmazott. 

A szakemberek a fehér massza fehérje összetevőit megtisztították és folyadékkromatográfiával és tömegspektrométerrel elemezték összetételét. Azt találták, hogy a lelet egy tejtermék, amelyet tehéntejből és kecske- vagy juhtejből készítettek. A vászonanyag elemzéséből kiderült, hogy azt szilárd és nem folyékony anyag tárolásához használhatták, és mert nem találtak más specifikus jellemzőket, a szakemberek most arra a következtetésre jutottak, hogy a tejtermék egy szilárdsajt volt. Ez a felfedezés pedig azt jelenti, hogy a kutatók rábukkantak a világ legrégebbi sajtjára.

A mintában lévő más peptidekből kiderült ugyanakkor, hogy a brucellózis baktériumával a Brucella melintensisszel volt fertőzött a sajt. Ez az első közvetlen biomolekuláris bizonyíték a fertőzés jelenlétére Ramszesz-fáraó uralkodása idején, korábban közvetett paleopatológiai bizonyítékot már találtak a szakemberek. Ez a betegség állatról emberre terjed, leginkább nem pasztörizált tejtermékek fogyasztásával.