Veszprém megyében a múlt hétvégén 20 mm csapadék érkezett - és már elvetett repcetáblákat talált. A 7000 ezer hektáros nagygazdaságban most 850 hektárt foglal el ez a kultúra. A Pioneer PT271-es hibridjéből vetettek a legtöbbet, 500 hektárnyit. A DK Exeption 150 hektárt foglal el, a többi területen a Hybrirock, a Dalton és az LG Architect osztozik. A gazdaság az összes vetőmagot Lumiposa csávázószerrel kérte. Igaz ugyan, hogy hektáronként ez mintegy 6000 forinttal drágítja a vetőmagot - akár két rovarölő szeres permetezés is kijönne az árából -, de az időfaktor és a biztonság ennél is többet ér.
- magyaráz a vállalat növénytermesztési ágazatvezetője. "Egyébként nem költünk sokat egyik kultúrára sem, inkább a profit maximalizálása a cél. 220 ezer forintos hektáronkénti ráfordítással pedig szép nyereséget termel a három tonna fölötti repcetermés. A napraforgóból is átlépjük ezt a hozamszintet, miközben 180 ezernél nem áldoztunk rá többet. Egyszóval nem tartom luxusnak a Lumiposat. Ha 4 leveles korig megvédi az állományt, akkor megérte."
A Veszprém megyei cégnél minden évben augusztus 20. és 25. között meneterendszerűen elvetik a repcét - akár esik, akár fúj. A tapasztalat ugyanis az, hogy ilyentájt mindig megérkezik a kelesztő eső, és a korán elvetett repcének több ideje marad az őszi fejlődésre, erősödésre. A fenti hibridek egyébként is gyors fejlődési eréllyel rendelkeznek, így a regulátorozott állomány jó kondícióban megy a télbe. Mindez nem az áttetelés, hanem a tavaszi indulás és a minél korábbi virágzás miatt fontos - magyaráz az ágazatvezető.
Bács-Kiskun megyében, Dunatetétlen térségében nincsenek repceföldek, viszont a naprforgó és a kukorica is befejezte az életciklusát. "Úgy képzelje el, hogy a kukoricának megsárgulni sem maradt ideje az augusztusi aszáyban: zöldek maradtak a zörgősre száradt levelek" - érzékelteti a helyzetet a gazdálkodó. A 300-as FAO számú hibrideket már vágják is, de a későbbi érésidejűek is hamarosan sorra kerülnek, amint a kombájn befezete a munkát a napraforgóban.
A gazda alapvetően Pioneer hibridekkel dolgozik mindkét kultúrában. Második éve a "fordított" vetési sorrendet alkalmazza - azaz előbb veti el a kukoricát , majd a napraforgót -, ami nagyon bevált. "Úgy tűnik, a mai kukoricák már jól bírják a kezdeti hideget, a terméspotenciál kibontakoztatásához pedig kell a hosszú tenyészidő, vagy a korai virágzás - mindkettőt indokolja az április eleji vetés. A napraforgó pedig mintha túl is fejlődne, ha korán vetem. Sokkal zömökebb, erősebb így, hogy csak áprilsi végén került a földbe" - sorolja benyomásait a megkérdezett gazda.
A román határ közelében, Magyarhomorog térségében (Hajdú-Bihar) alapvetően kötött, de heterogén talajokon gazdálkodnak.
- sommáz a megkérdezett gazdaság vezetője. Van itt FAO 320-as és FAO 420-as hibrid is, de nem az érésidő, hanem a talaj kötöttsége szerint zöldek vagy sárgák a leveleik. "Igyekeztem korán elvetni a kukoricát, hogy a legkésőbb érőnek is legyen ideje kiszáradni. Szeptember vége előtt nem vágjuk. Az átlaghozam közepesnek számító 6,5-7 tonnának látszik. Ez azért szomorú, mert a kukorica 9-10 tonnára is képes lett volna az idén, ha nem jön az augusztusi aszály" - szomorkodik a termelő.
Még a napraforgót sem aratják a Hajdú-Bihar megyei gazdaságban, mivel az április vége felé elvetett állomány nagyon heterogénen kelt, ezért a víztartalma is nagyon eltérő most. Az imidazolinon-rezisztens állomány gyommentes, ezért a természetes száradás kivárása mellett döntött a gazdaság. Úgy látszik, a Clearfield Plus-os Bacardi bevált, a hozamát is 2,5-3 tonnára becsülik, ami csak kicsivel kevesebb a szokásos 3 tonnás átlagnál. A gazdálkodó szerint idén a bőséges műtrágyázás sem segített a növényeken, mivel nagyon kevés volt a tápanyagot bemosó csapadék. A lombtrágyákkal pedig "csak" a kríziseken lehet átsegíteni a növényeket. A gazdaságban az augusztusi esőkön felbuzdulva megindult a repce vetése is.
A kelés állapotában van a repce Borsod megyében, ahol az augusztus 19-i eső előtt elvetették a Graf hibridet (Saatbau). Most zajlik a napraforgó betakarítása, a homogén minőség érdekében deszikkálták is az állományt. A hozama 3 tonna körülinek ígérkezik az edelényi gazdaságban. "Tegnap kíváncsiságból belevágtunk a kukoricába is. Úgy tűnik, 7-8 tonna között lesz a termés, pedig egy hónapja még azt mondtam volna, hogy biztosan megvan a 10 tonna. Mi itt a 8-9 tonnás átlagokhoz vagyunk hozzászokva, vagyis a mostani csak közepes termésnek számít" - közli a cégvezető. A 350-es FAO számú kukorica egyszerre került a földbe a napraforgóval, mindkettőből a Syngenta genetikáját becsülik a leginkább a borsodi vállalkozásban.
Fábiánsebestyén térségben (Csongrád megye) nagyon heterogének a napraforgótáblák, van, ahol már vágják, másutt még messze a betakarítás ideje. A gyomirtás sem sikerült mindenütt, mivel nem érkezett meg a herbicidet bemosó csapadék. Viszont aki bőségesen műtrágyázott, az a gyorsabb kezdeti fejlődésnek köszönhetően erősebb és tisztább állományt tudott produkálni - állítja a megkérdezett gazdálkodó. A megcsúszot vetésidő pedig egyenesen megkövetelte az extra gondoskodást.
- magyaráz a szakember. Ez a cég is a kukoricát vetette el elsőként, és április elején még volt elég nedvesség a talajban a keléséhez. Bár nagy volt az aszály augusztusban is, az utolsó pillanatban mindig jött annyi eső, hogy megmentse az állományt, így egy szokványos 8-9 tonnás átlagtermést remélnek. "Egyre nehezebb kiszámítani a vetésidőt és eltalálni a megfelelő érésidőt. De nagy általánosságban igaz, hogy a legfeljebb 350-es FAO-számú, korán vetett hibridek sikerülnek a legjobban." A Csongrád megyei cég nem preferál egyetlen nemesítőházat sem, nyitott a legújabb hibridekre és változatos palettát állít össze az ígéretes vetőmagokból.
