A mérsékelt övi régiókban jelenleg jóval alacsonyabb a hőmérséklet, mint ami a legtöbb rovar számára optimális lenne. Az éghajlatváltozás miatt azonban az átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik, amelynek hatására sokkal gyorsabban szaporodnak a rovarállományok. Ha ez így megy tovább, kutatók szerint a folyamatosan melegedő bolygó hatalmas rovarinváziót teremthet, az egyre nagyobb rajokban közlekedő rovarok pedig hatalmas mennyiségű termést pusztíthatnak el a mezőgazdasági területeken.

Ha a rovarinváziók kártétele egyre nagyobbá válik, látványosan emelkedhetnek az élelmiszerárak is, ez pedig a szegényebb országokat érintheti igazán rosszul - figyelmeztetnek kutatók. A világ legnagyobb része jellemzően a kukoricára, a rizsre és a búzára támaszkodik, és 2050-re várhatóan 20 százalékkal növekszik a kereslet e növények iránt. Ha globális szinten nézzük, jelenleg kilenc emberből egynek már nem jut elegendő élelmiszer, és ez a későbbiekben még nagyobb problémát jelenthet, mivel a becslések szerint a világ népessége 2050-re elérheti a 9,8 milliárdot. 

Egy kutatás szerint minden egyes hőfok, amellyel az átlaghőmérséklet emelkedik, a rovarok 2,5 százalékkal nagyobb kártételét jelenti a világ rizs-, kukorica- és búzaterméséből. Most Európa a világ legtermelékenyebb búzatermesztési régiója, de 2050-ig évente akár 16 millió tonna búzát is elveszíthet e régió a terméskárosító kártevők miatt. Az Egyesült Államok számít a világ legnagyobb kukoricatermelőjének, a becslések szerint ugyanakkor 40 százalékkal, vagyis mintegy 20 millió tonnával nőhet majd a kukoricaveszteség évente, ha a jósolt rovarinvázió tényleg bekövetkezik. A világ rizstermesztésének egyharmada Kínából származik, az éhes rovarok azonban akár 27 millió tonna rizst is pusztíthatnak el évente az emelkedő hőmérséket miatt.

2015-ben a párizsi klímamegállapodást aláíró országok arról határoztak, hogy megpróbálják majd jóval 2 fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest, valamint erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedés mindössze 1,5 fok legyen. E törekvések lassíthatják, de megakadáloyzni nem tudják azokat a folyamatokat, amelyek a mezőgazdasági rovarkártételek növekedéséhez vezetnek - figyelmeztetnek kutatók.