Az olyan egészségügyi kártevők mellett, mint például az élelmiszerlátogató legyek, csótányok, ágyi poloskák, bolhák, sok ízeltlábú elszaporodhat az épületekben és az otthonokban. Tömeges megjelenésük jellemzően attól függ, hogy nagy számban be tudnak-e jutni betérbe, és megtalálják-e ott életfeltételeiket életfeltételeiket (a szobanövényeken egyébként például a levéltetvek és a tripszek zárt térben is könnyedén el tudnak szaporodni) - közölte az Agrárszektorral a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. Kiemelték, ha a rovarok a szabadban aktívak, és valamiért nagy számban vannak jelen, akkor az épületekbe is sok egyed juthat be, ez tapasztalható a címeres poloskafélék és katicabogarak esetében is az őszi időszakban. A rosszul beállított éjjeli világítás és a nyílászárók/rovarhálók használatának hiánya pedig olyan kombináció, ami egészen változatos repülő rovarokat vonzhat az épületekbe - hangsúlyozták.

Muslicák és tőzeglegyek mindenhol

Talán a leggyakoribb apró és idegesítő rovarok beltérben a muslicafélék, másnéven harmatlegyek, amelyeket a gyümölcsök és zöldségek illata vonz az épületekbe - tudta meg lapunk az NNGYK-tól. Közölték, mivel igen apró rovarokról van szó, kis réseken keresztül is bejuthatnak. Nem kizárólag a romlott étel, hanem a friss, emberi fogyasztásra alkalmas gyümölcs, és természetesen az ételmaradék is vonzó hatású lehet számukra. Ha mindez nem lenne elég riasztó, a muslicák tojásaikat a gyümölcsök héja alá is elhelyezhetik, ezért már a megvásárolt és hazavitt gyümölcsben is ott lehetnek tojásaik vagy lárváik, előbbiekből a muslicák 8-10 nap alatt fejlődhetnek ki.

Az épületekben szintén sokszor felbukkanó ízeltlábúak a gombaszúnyogok és árnyéklegyek családjai, a tőzeglegyek. Lárváik főként nedves talajban, avarban, fakéreg alatt fejlődnek, és gombákat, mikroorganizmusokat, esetleg a növények gyökereit vagy bomló növényi részeket fogyasztanak - tájékoztatott a Nemzeti Népegészségügyi Központ. A tőzeglegyek hőmérsékleti igénye nem magas, gyakran a szobanövények földjében szaporodnak, fejlődési idejük megközelítőleg 2-3 hét.

A muslicafélék, gombaszúnyogok és árnyéklegyek képviselői apró, általában 5 mm-nél kisebb kétszárnyú rovarok. A muslicafélék zömökebb alkatúak, míg a gombaszúnyogok és árnyéklegyek vékonyabb, törékenyebb felépítésűek. Tojásaik szabad szemmel nem láthatók. Mindhárom csoport lárvája 1-4 mm hosszú, világos színű, hosszúkás „kukac”, de ezeket általában nem látjuk, mert a tápanyagként használt közeg belsejében élnek.

Hogyan védekezzünk ellenük?

A muslicák szaporodása ellen a gyümölcsök és zöldségek hűtött vagy zárt edényben történő tárolása lehet a megoldás, emellett az élelmiszerhulladék és komposzt zárt tárolása, valamint gyakori eltávolítása szintén szükséges - hangsúlyozta az NNGYK. A tőzeglegyek ellen a növények ültetőföldjének előzetes hőkezelése alkalmazható megelőzésként, valamint fontos, hogy az öntözésüket lehetőleg alulról végezzük úgy, hogy a talaj minél inkább kiszáradhasson az egyes locsolások között. A száraz talaj ugyanis nem kedvez a légylárvák fejlődésének. A muslicák ellen kereskedelmi forgalomban elérhetők a csalogatószert (például ecet, almalé) tartalmazó gyümölcslégycsapdák, a tőzeglegyek egyedszámát pedig a növényvédelemben használt ragasztós sárga lapokkal lehet csökkenteni. Ugyanakkor a csapdák alkalmazása a probléma forrását nem szünteti meg. Érdemes lehet megnézni az engedélyezett növényvédőszerek listáját, ami megtekinthető a NÉBIH növényvédőszer adatbázisában.

Terjeszthetnek betegséget?

A lakásban előforduló muslicák és tőzeglegyek betegségterjesztő szerepe elhanyagolható. Ezek a rovarok a kórokozókkal  szennyezett ürüléket, szennyeződéseket nem célzottan keresik, ezért a kórokozókat kis eséllyel veszik fel. Rendezett higiénés körülmények között a lakásban nem is találnak szennyező forrást, ahonnan kórokozókkal fertőződhetnek. A tőzeglegyek pedig az élelmiszert sem keresik célzottan. Életmódjuk eltér a klasszikus élelmiszerszennyező csótányokétól és legyekétől, akik a szennyezett felületek és az élelmiszer között rendszeresen közlekednek

- közölte lapunkkal a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ.