A veszettség mind a mai napig komoly problémát jelent, elsősorban a fejlődő - afrikai és ázsiai - országokban, ahol nagyobb populációkban élnek kóbor kutyák - írja közleményében a Boehringer Ingelheim, a veszettség elleni védekezés nemzetközi szakértője. Magyarország kifejezetten jó helyzetben van, itt ugyanis már a 40-es évek óta kötelező a kutyákat nyilvántartani és veszettség ellen beoltani, így a megbetegedés jelentősen visszaszorult. Hazánkban főleg a vadon élő állatok, elsősorban a rókák hordozzák a kórt, viszont megfelelő védekezés hiányában nemcsak a háziállatok, hanem a haszonállatok is megfertőződhetnek. Ennek okán több nemzetközi szervezet, mint az ENSZ és a WHO tervei között is szerepel, hogy 2030-ig teljesen felszámolják a veszettség miatti elhalálozást. A veszettség elleni küzdelem világnapja szeptember 28-a.
A tíz legfontosabb tudnivaló a veszettségről, illetve annak megelőzéséről:
1. A veszettség vírusos megbetegedés, amely az állatok és az ember központi idegrendszerét támadja meg. Amint a kór kifejlődik a szervezetben, végzetes kimenetelű mind az emberekben, mind pedig az állatokban.
2. A WHO szerint a veszettség a világ egyik leghalálosabb fertőző vírusa, amely hozzávetőlegesen 160 embert öl meg naponta. Ez 1 embert jelent 10 percenként, akiknek a 40 százaléka gyerek.
3. A veszettséget a megbetegedett állatok terjesztik egymás között. Ugyanakkor harapások és marások útján átterjedhet az emberekre is.
4. A veszettség hordozói leggyakrabban kutyák, az embereknél ezek okozzák a veszettség miatti halálesetek 95 százalékát. A házi kedvencek elsősorban veszett vadállatokkal való érintkezés során fertőződhetnek meg. A vadon élő állatok közül Kelet-Közép-Európában a rókák a leggyakoribb hordozói a kórnak, de a haszonállatok - sertések, baromfik, kérődzők - sincsenek biztonságban, ugyanakkor még a lovak is elkaphatják a veszettséget.
5. Még azokban az országokban is, amelyekről azt gondoljuk, hogy veszettségmentesek, a más területekről érkező állatok miatt a veszettség állandó fenyegetésként van jelen. Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felelős a veszettségmentesítésért. A hivatal összesítése szerint hazánk nem veszettségmentes, minden évben előfordul pár eset.
6. A veszettség 100 százalékban megelőzhető a megfelelő oltásokkal és figyelemfelhívó programokkal. A fertőzés elterjedésének megelőzése érdekében Magyarországon a három hónaposnál idősebb kutyák veszettség elleni rendszeres védőoltását jogszabály írja elő. A macskáknál a védőoltás nincs szabályozva, de javasolt. Emellett a magyar állategészségügyi szolgálat évente kétszer végzi a rókaállomány vakcinázását.
7. A betegség tünetei között a hirtelen megváltozott viselkedés és folyamatosan súlyosbodó bénulás a legjellemzőbbek, emellett izgatott, agresszív viselkedés vagy fásultság is jelentkezhet. Vadállatoknál pedig fontos figyelmeztető jel, hogy nem mutatnak félelmet az ember jelenlétében. A rendellenesen viselkedő vaddal kerülni kell a kontaktust, illetve gyanús esetekben a helyi hatósági állatorvost, vagy pedig a helyi vadászati hatóságot kell értesíteni.
8. A veszettséget nagyon nehéz diagnosztizálni. Teljesen biztos diagnózis csak az állat elpusztulása után állítható fel.
9. Ha a háziállatot veszett állat támadta meg, a legsürgősebb lépés a seb azonnali helyi kezelése: bő szappanos vízzel kell kimosni a sebet 15 percen keresztül. Utána ha lehet, fertőtlenítésként 70 százalékos alkoholt, etanolt vagy jódtinktúrát kell használni, és meg kell próbálni késleltetni a seb behegedését. Ezt követően állatorvost kell hívni, aki ellátja az állatot.
Ha a veszettnek tűnő állat embert harapott meg, szintén azonnal ki kell tisztítani és fertőtleníteni kell a sebet, utána pedig orvoshoz kell fordulni Ha állat gazdája jelen van, el kell kérni az állat oltási könyvét. Ha pedig kóbor állatról van szó, mindenképpen orvossal kell konzultálni, mivel veszettség elleni, úgynevezett posztexpozíciós sorozatoltásra lehet szükség.
10. A WHO becslése szerint évente 59 ezer ember hal meg veszettség miatt, és körülbelül 15 millió embert kezelnek, miután veszettség-gyanús állattal érintkeznek. A halálesetek több mint 95 százaléka a világ legszegényebb régióiban - Afrikában és Ázsiában - történik, ahol a háziállatként tartott kutyák oltása széles körben nem elterjedt és a kitettség utáni kezelés lehetősége is korlátozott. Magyarországon utoljára 1994-ben fordult elő emberi halálozás veszettség miatt, mert a sérültek nem fordultak időben orvoshoz.
