A 2016-ban életbe lépett moratóriumot megelőzően azt a vízhasználót, aki vízjogi engedély nélkül hozott létre vízkivételt biztosító létesítményt, a vízügyi hatóság kötelezhette a kivételezés megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetve magának a kútnak az átalakítására, és indokolt esetben annak megszüntetésére. Ezen kívül akár 1 millió forintig terjedő bírságot is ki lehetett szabni a vétkesre. Az Agrárkamara törvénymódosítási javaslatára eltörölték ezeket a szankciókat, így a legálissá vált kutak tulajdonosai európai uniós pályázatokon is indulhatnak. A visszajelzések alapján számos gazdálkodó élt a lehetőséggel. Az uniós források biztonságos lehívása érdekében a kamara kezdeményezte a moratórium 2020. december 31-ig történő meghosszabbítását.
A jogalkotó már nem csak bírságot, hanem a vízügyi hatóság eljárási díjait is eltörölte. Az Agrárkamara jelenleg azon dolgozik, hogy az illegális kutak fennmaradási engedélyezése minél egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban megtörténhessen. Az üzemeltetésre is szóló fennmaradási engedély szakmai követelményeinek egyszerűsítésén túl azt is fontosnak tartja, hogy az annak való megfeleltetést ne az engedély megszerzésekor kelljen teljesíteni, hanem elegendő legyen az engedély érvényessége alatt. Ezáltal biztosítható lenne a költségek ütemezett elosztása. A javaslatról a napokban tárgyal a kormány.
