Jordán László elmondta, hogy a drónos növényvédelem története 2018-ban indult, az azóta eltelt 5 évben az Európai Unióban elsőként hazánkban született jogszabály a drónos növényvédelemről, és szépen kialakultak az egyéb keretek is. Mára eljutottunk oda, hogy szinte minden a rendelkezésre áll, épp csak a megfelelő növényvédő szerek hiányoznak - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. A szakember szerint a közösségi médiában rendkívül sokszor lehet ezzel kapcsolatos kommenteket olvasni. Vannak, akik papírgyártásnak és pecsételésnek tartják a növényvédő szerek drónos kijuttatásra történő engedélyezését, pénzbeszedésnek és hivatali „elfoglaltság-keresésnek” titulálják. A szakember szerint ezek z állítások nem állják meg a helyüket, a hatóságnak nem hiányzott ez a fajta adminisztrációs teher, a hatósági díjtételeket megállapító rendelet pedig önköltségi alapon került megalkotásra, vagyis ez a legjobb esetben is nullszaldós lesz a szabályozók részéről.

Jordán László kifejtette, hogy a növényvédő szerek engedélyezésére irányuló vizsgálatokat alapesetben földi kijuttatás során vizsgálják, ennek megfelelően állapítják meg a hatékony dózisokat, az előírt permetlé-mennyiséget (szántóföldön 250-300 liter/ha), illetve az egyéb paramétereket. Tehát ismert a készítmény hatékonysága (és viselkedése) 300 liter permetlével kijuttatva, de drónok esetében a hektáronként permetlé-mennyiség mindössze 15-25 liter általában. Ez lehetne több is, a gyakran hangoztatott németországi szükséghelyzeti engedély például 70 liter permetlevet ír elő. A nagyobb permetlé-mennyiség azonban jelentősen megdrágítaná ezt a technológiát, ami ezáltal már jóval kevésbé lenne versenyképes. A 15-25 liter permetlé-mennyiség, 2 méteres magasságban történő kijuttatás, a rotorok által keltett légmozgás egészen más kijuttatási körülményeket jelentenek, amiket nem lehet megfeleltetni a földi vizsgálatokat. A megoldás csak az lehet, ha - az engedélyezési vizsgálatoknak megfelelő minőségbiztosított keretek között - a szakhatóságok megvizsgálják az egyes készítmények hatékonyságát drónról kijuttatva is. Ha a növényvédő szer így is megfelelő eredményeket produkál, akkor az engedélyokiratba bele kerül a drónos kijuttatás lehetősége. Ez az eljárás gyakorlatilag megegyezik a légi kijuttatás engedélyezésével, de nagyon fontos: a légi és drónos kijuttatás nincsenek átfedésben. A jelenlegi ismereteink szerint az egyik az egyiknek, a másik a másiknak felel meg, és a kettő között nincs átjárás

A drónos kijuttatáshoz előírt vizsgálatok menete erősen egyszerűsített az alap engedélyezési eljáráshoz viszonyítva. Nem kell minden egyes növényfajra és károsítóra elvégezni, kultúracsoportokat lehet alkotni és károsítócsoportokat, így gyorsabban el lehet végezni őket.

Az engedélyezési vizsgálatok egyébként jól bemutatják a drónos növényvédelem állapotait is. Az első engedélyokirat-kiterjesztési kérelmekhez benyújtott vizsgálatok eredményei nem voltak elfogadhatóak. Ennek sok oka volt, a lényeg, tovább kell fejleszteni, finomítani ezt a technikát, ami azóta jelentős javulást is mutat, az első megfelelő eredményű vizsgálatok már beadásra is kerültek, egy növényvédő szer engedélyokirata pedig már kiterjesztésre is került drónról történő kijuttatásra - emelte ki Jordán László. 2023 tavaszának végére azonban megtorpanás látszott, ugyanis megszűnt az a kedvezmény, hogy regisztrált növényvédelmi drónpilóta nélkül is lehetett kísérletet végezni. Elérhető már az előírt képzés minden eleme, ezzel okafogyottá vált a kedvezmény. Csakhogy előállt egy átmeneti időszak: a Nébih növényvédelmi drónpilóta nyilvántartásában mindösszesen 2 személy szerepelt a nyár elején, bár azóta jelentősen bővült. A képzésre van bőven jelentkező, ismereteim szerint a vizsgáztatási kapacitás jelenti a szűk keresztmetszetet. Emiatt megint csak az engedélyezések időbeni tolódásával kell számolni, ezzel együtt pedig az illegális, fekete kezelések széles körével.

A kísérletekre pedig szükség van, ez nem is kérdés. Ismerünk olyan készítményeket, amelyek jól működnek drónról kijuttatva, de ismerünk olyanokat is, amelyek hatékonysága ilyen módon legalábbis kétséges. Feltételezések, tábla sarkán végzett próbaszórások nem fognak előre mutató lépést jelenteni. Muszáj addig végezni a vizsgálatokat, amíg megnyugtató eredmény birtokában nem leszünk

- jelentette ki Jordán László.

De milyen egyéb lehetőségekkel rendelkeznek a szakemberek?

A kísérleti engedély alapján történő kezeléseket, szolgáltatásokat máris el lehet felejteni (kivéve a valódi kísérletek esetében). Részben a fent említett okok miatt idén kevésbé haladtak a kísérletek, másrészt soha nem volt legális az a gyakorlat sem, ahol kísérleti engedély birtokában történtek szolgáltatások, egész táblás kezelések - mondta a Nébih növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója, hozzátéve, hogy maradt tehát a szükséghelyzeti engedély. Ez azonban nem egy automatikusan megadandó engedély, sőt nagyon is körültekintést igényel az eljárás.

A szükséghelyzeti engedély valamely nem várt, nem kiszámítható növényvédelmi esemény kezelésére szolgál, amikor nem áll rendelkezésre engedélyezett és hatékony védekezési eljárás. Az elmúlt években azonban - kényszerűen - az uniós tagállami hatóságok többsége szükséghelyzetként kezelte azt az állapotot is, ahol a hatóanyag felülvizsgálatokon történt nem megfelelés miatt nem maradt engedélyezett növényvédelmi technológia.

Ennek okán jelentősen megnőtt a szükséghelyzeti engedélyek száma. Ez azért jelent problémát, mert a szükséghelyzeti engedélyezési eljárás egy rendkívül leegyszerűsített és felgyorsított eljárás, amely a kellő alaposság nélkül értékeli a felhasznált készítmény hatásait. Ez a gyors és kevésbé alapos eljárás elfogadható akkor, amikor ilyenből elenyészően kevés eljárás van, hiszen szerencsére nem gyakori a „valódi,” a 1107/2009/EK rendeletnek megfelelő szükséghelyzet a növényvédelemben. Csakhogy a korábban említettek alapján nagyon sok engedély került kiadásra, ami - az EU Bizottsága és környezetvédelmi civil szervezetek szerint - aggodalomra ad okot. Jordán László szerint ugyanakkor

a hatóanyag-kivonások miatt kiadott szükséghelyzeti engedélyek többsége már engedélyezett készítmények felhasználását jelentette olyan kultúrákban, amelyek eddig nem szerepeltek az engedélyokiratban. Ez az engedélyezés soha nem történt meg igazolható növényvédő szer maradék értékelés nélkül. Összességében szerintem az EU részéről mutatott ilyen mértékű aggodalom és ellenállás nem indokolt, de ezzel együtt is törekedni kell a teljes engedélyezési eljárás lefolytatására.

Ehhez a helyzethez pedig társul az EU légi növényvédelem-ellenessége is. Ez a tevékenység az Unió területén tiltott, és csak külön engedély alapján lehet mégis folytatni - ez egy az egyben alkalmazandó a permetező drónok növényvédelmi munkáira is! Így talán érthetőbb lett, miért nem igazán támogatott a légi/drónos szükséghelyzeti engedély kiadása. Természetesen vannak jogos indokok a másik oldalon is: tények igazolják a levegőből történő kijuttatás szükségességét, a kockázatok megfelelő szinten tartásának lehetőségét. Ezeket kell tartalmazni a szükséghelyzeti engedély iránti kérelem indoklásának ahhoz, hogy kedvező elbírálásra számíthassunk a hatóság részéről.