"A magyar gazdaság 2-3 éves távon tudni fogja tartani ezt a növekedési pályát, amit például az építőipari döntések vagy a gépjárműgyártók térnyerése mozgat" - mondta Vida József, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója arra a kérdésre, hogy meddig tarthat a növekedés, de hozzátette, hogy annak ütemét lassíthatják is az olyan kockázatok, mint például a munkaerőhiány, de a globális külső hatások is visszavethetik, mint a brexit vagy az orosz-ukrán kapcsolatok alakulása. "De bízom benne, hogy jó irányba haladunk és tudjuk tartani az irányt" - tette hozzá.
Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója szerint a korábban elhalasztott belső fogyasztás pótlása pörgette fel a gazdasági növekedést, bár ez picit megtolta az inflációt is, ami végül a kamatok emeléséhez fog vezetni, de ez még nem árnyékolja be a piaci folyamatokat:
- mondta az Erste vezére.
Bernáth Tamás, az MFB Zrt. elnök-vezérigazgatója még ennél is derűlátóbb volt, szerinte ez még akár több is lehet. "Jelenleg olyan fejlesztési ugrás előtt áll a szektor, mint utoljára a napóleoni háborúk idején, de ehhez a szervezettségen kéne javítani, amihez az MFB igyekszik minden segítséget megadni a vállalkozásoknak, mert "pont az ilyen nagy ugrások támogatása a feladata."
A nemzetközi helyzet egyre fokozódik
"Kiszámíthatatlan tényezőkben gazdag környezetben kell fejlődni most, sokkal turbulensebb világban élünk, amelyben sokkal gyorsabbak a folyamatok, mint bármikor eddig" - mondta.
"Jönnek az uniós választások, a nemzetközi helyzet egyre fokozódik, de ha mindenki hisz abban, hogy a dolgok jól fognak menni és a bérek mellett a fogyasztás is tovább fog nőni, az az inflációt is magával húzza, így a kamatemelés elkerülhetetlen" - ezt már az Erste vezére mondta, aki szintén a fix kamatozású hitelekre biztatott és hozzátette, hogy a kamatemelés ugyanakkor nem ördögtől való dolog, hanem egy növekvő gazdaság velejárója. Vida József szerint a kamatnövekedés mértéke kigazdálkodható lesz, ugyanakkor érdemes még ebben az időszakban beruházni, fix kamatokkal.
A bankvezérek kritikát is megfogalmaztak, Vida szerint például a béremelésekkel együtt a munkavégzés hatékonyságának is növekednie kéne: "Nagyok a dolgozói elvárások, de nem veszik figyelembe a munkáltatói elvárásokat, hogy a magasabb bérért fejlődniük is kéne, képzéseken részt venni, nem beszélve a hatékonyságról." A Takarékbank vezére szerint az osztrák hentesek vagy ácsok nem csak nagyobb bért kapnak, de hatékonyabban is végzik a munkájukat.
Az Ersténél az 500 ezer forint alatti béreket kellett megemelni, de lehetőséget biztosítanak az otthoni munkavégzésre is, a dolgozók 20-25% home office-ban dolgozik és az ott töltött éve után plusz juttatásokkal is megajándékozzák a munkavállalókat, hogy az emberek jobban kötődjenek hozzájuk.
De szó esett a fejlettség régiónkénti hatalmas eltéréseiről is, amely enyhítésében a bankok is részt vállalhatnak. Vida szerint a munkahelyteremtésben például a mezőgazdaságnak kulcs szerepe van, csakhogy egyelőre probléma a kapcsolt szolgáltatások kiépítése is, miközben a gazdálkodók átlagéletkora is magas, a fiataloknak pedig más elképzeléseik vannak, nem művelik a földeket. "A holland Rabobank modellje alapján kívánunk olyan segítséget nyújtani 2019-től, amelyben kockázati tőkebefektetésekkel finanszíroznánk a nagyobb kockázatú térségeket, személyes bankári tanácsadással."
Befektetési archetípusok
A kerekasztal-beszélgetést követően Hollósi Dávid, a Takarék Csoport Takarék Agrár Igazgatóságának igazgatója előadásában a vidékfejlesztési pályázatok alapján négy agrárvállalkozási archetípust vázolt. Az első az organikusan fejlesztő ügyfél, aki a tevékenységét szeretné fejleszteni, nem a támogatásra hajt. Ők a belső hatékonyság javítására törekszenek és banki szempontból a legkívánatosabbak. A második a dimenzióváltó ügyfél, aki a pályázati lehetőségek miatt, mondjuk többszörösére növelné a volument, de ha nem lenne támogatás, nem vállalkozna rá.
A harmadik a vertikumot vagy tevékenységet bővítő ügyfél, aki leggyakrabban a feldolgozás irányába mozdul el, új területeken próbálná ki magát, itt magasabbak a kockázatok, így a meghatározott önerő is. A negyedik pedig a klasszikusan agresszívan fejlesztő ügyfél, aki erős banki múlttal rendelkezik, nagyon sok mindenre pályázik, de nem is biztos, hogy megvalósítja, és jellemzően az ágazaton kívülről érkezik.
Kompenzálják a marzsukból a bankok a várható kamatnövekedést
A következő kerekasztalbeszélgetésen azt feszegették, hogy mit várnak el az agrárcégek a bankoktól.
- sorolta elvárásait Annus Péter, a Biosövény Kft. tulajdonos- ügyvezetője, aki viccelődve azt is hozzátette, hogy a várható kamatnövekedést pedig kompenzálják a bankok a marzsukból.
Hollósi Dávid, a Takarék Csoport Takarék Agrár Igazgatóságának igazgatója szerint a szántóföldi termesztést nem nagy truváj megtámogatni banki oldalról, mert ott könnyen átlátható a mérleg, a lecke ott kezdődik, amikor hosszú megtérüléssel, nagy kockázattal kell betenni a pénzt állattenyésztésen, üvegházi kertészetbe. Molnár István, az Agrár Béta Kft. ügyvezető igazgatója partnerséget és az időt kérte számon a bankokon, előbbit azért, mert úgy gondolja, hogy az évi 1-2 találkozó nagyon kevés ahhoz, hogy partnerként tudjanak együttműködni, utóbbit pedig azért, mert a hosszú hitelbírálatok miatt például "arcát veszítheti" egy cég a külföldi partner előtt.
Péter Mihály, családi gazdálkodó, zöldségtermesztő pedig gyors átlátható hitelelbírálást vár, de a hitel fedezeti oldalát is kényes kérdésnek tartja: "Nekem furcsa, hogy egy üvegházberuházásnál, ahol a hitel összege csak 30-40 százalék, miért nem elég az üvegház maga fedezetnek."
A bankoknak is vannak elvárásaik: "Azt várjuk az ügyfelektől, hogy transzparensek legyenek és minden információt időben adjanak át nekünk, akkor tudunk jó ügyfélélményt nyújtani." - mondta Laurinyecz Anita, a UniCredit Bank Hungary Zrt. Agrárfinanszírozási, Európai Uniós Kompetencia Központ és Közszféra Finanszírozás üzletágának igazgatója és azt is hozzátette, hogy
Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank KKV Igazgatóságának igazgatója szerint hitelfelvétel szempontjából jelenleg áldott állapot van. Úgy látja a szolgáltatásminőségben lehet versenyezni a bankoknak az ügyfelekért, sokan is szeretnének foglalkozni az agráriummal, de kevesen vannak, akinek agrárkompetencia központja is van, ahol értik az üzleti modellét a szektornak. "Nemcsak a szántóföldi növénytermesztést szeretjük támogatni, finanszírozási hajlandóság van, de vannak olyan helyzetek, amikor meg kell tartanunk a racionalitást, nem szabad egy bizonyos önerő alá menni. Nem biztos, hogy az a jó bank, aki kevés önerőt kér, hanem amelyik szakmailag felkészült és valós bevételi tervet tud készíteni az ügyféllel együtt, hogy már az előkészítésnél kiküszöböljék a hibákat."
A panel résztvevői egytértettek abban, hogy nem szabad ezeket az időket átaludni, most kell végrehajtani a befektetéseket, a már meglevő beruházásokat lehetőség szerint áttenni fix kamatra és megcsinálni a beruházásokat most, amíg kedvező a kamatszint.
