Ennek bemutatásához megvizsgáljuk a Vidékfejlesztési Program pályázati nyertesek főbb típusait és ebben az összefüggésben adunk választ a feltett kérdésre. Alapvetően négyféle típussal találkoztunk: a.) organikusan fejlesztő, b.) dimenzióváltó, c.) vertikum- ill. tevékenység bővítő, d.) agresszívan fejlesztő ügyfelek.

Organikusan fejlesztő ügyfél

• célja a tevékenység fejlesztése, nem a támogatás!
• eddigi fejlődési ívébe a fejlesztés logikusan beleilleszthető
• alacsony eladósodottsága van, mert eredményeit eddig is vagy visszaforgatta a termelésbe
• erős földháttérrel rendelkezik, emellett jó színvonalú állattenyésztési ágazata is van

Dimenzióváltó ügyfél

• célja a tevékenység fejlesztése, de támogatás nélkül nem csinálná meg
• erős szakmai tapasztalattal rendelkezik, a termelési oldallal nem lesz akadály, de az új értékesítési csatornák felkutatására és bejáratására még nincs felkészülve
• helyi (közvetlen) értékesítés helyett át kell állnia nagykereskedői értékesítésre, a marzs szűkülését üzleti tervében nem mindig tudja helyesen felmérni
• nagyon fontos, hogy pontosan tisztában legyen forgóeszköz finanszírozási igényével
• a projekt közvetlen megtérülése hangsúlyos, mert a meglévő tevékenység már nem tudja kitermelni az új beruházás adósságszolgálatát

Vertikumot új tevékenységgel bővítő ügyfél

• cél a tevékenység fejlesztése, ugyanakkor a támogatás elnyerése is
• jellemző ágazatok: tej-, hús- és gyümölcsfeldolgozók, léüzem, borászati üzemek
• szakmai tapasztalat hiányában magasabb kockázat: nemcsak értékesítési, hanem termelési oldalon is

Agresszívan fejlesztő ügyfél

• párhuzamosan több elnyert pályázattal is rendelkezik, ezekben új tevékenységek is vannak; nem valósítja meg mindet, csak amelyikre talál finanszírozót
• cél a támogatások maximalizálása
• projektjellegű beruházás, elvárt a beruházás közvetlen megtérülése jelentős tartalékkal
• emiatt csak magas önerő mellett jön ki az adósságszolgálat, de a kockázatok miatt magas önerő mellett sem mindig finanszírozható

Új tevékenység beindítása is finanszírozható lehet, de ezeket az ügyleteket a bankok általában sokkal mélyebben megvizsgálják, mint amikor csupán a meglévő tevékenységhez kapcsolódó beruházásokról van szó. Ebben az esetben a legfontosabb tényezők:

• szaktudás, ágazati tapasztalatok - lehetőleg nemcsak üzemvezetői szinten ("Majd megveszem a piacról a szakembert!"), hanem tulajdonosi oldalról is,
• fontos, hogy az új tevékenység illeszkedjen a meglévőhöz (vertikum bővítése) - pl. hízlaló mellé egy vágópont, meglévő tehenészethez egy kis sajtérlelő üzem -, teljesen új tevékenység minden szempontból magasabb kockázatú,
• az üzleti terv tükrözze a vállalkozó piac- és termékismeretét, legyen tisztában az értékesítési csatornákkal, termékei pozícionálásával és várható árazásával,
• az üzleti terv legyen összhangban az adott ágazat realitásaival, a piaci átlagokhoz képest az eltérések (pl. marzs, értékesítési árszint) jól alátámasztottak legyenek,
• az adósságszolgálat az új tevékenységre vonatkozó tervek stresszelése mellett (pl. alacsonyabb értékesített mennyiség / értékesítési ár) is megfelelő tartalékkal teljesüljön.

Alapvetően a koronavírus-járvány sem változtatott a fentieken, a megalapozott, szakmai tapasztalattal és megfelelő üzleti tervvel alátámasztott beruházások jelen üzleti környezetben is finanszírozhatóak.

Írta: Fazakas Péter - Takarékbank Agrárcentrum