Se Reglone, se Vitavax?! - Fontos szerek tűnnek el a Bizottság döntése nyomán

Agrárszektor
A két hatóanyag felülvizsgálatára azért került sor, mert lejárt az engedélyük. A megújítás elutasításáról - a tagállami szavazatok minősített többségének hiányában - saját hatáskörben döntött a Bizottság. Mindkét hatóanyagot széles körben használták a termelők. A dikvát kivezetésével a betakarítás előtti állományszárítás legnépszerűbb hatóanyaga szűnik meg, míg a tirám fontos csávózószer volt.

A 2018. október 9-én kiadott 2018/1500 EU bizottsági rendelet értelmében a tirám hatóanyagot nem újították meg, ezért az alábbi intézkedéseket hozza az engedélyezési hatóság:

  • A tirám hatóanyagot tartalmazó készítmények forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét 2019. január 30-i hatállyal visszavonja. E határidő után nem hozhatóak be a készítmények magyarországi forgalomba hozatal céljából.
  • Az engedélyező hatóság a legkésőbb 2019. január 30-ig beérkezett szerekre, valamint az értékesítési láncban meglévő készletek forgalmazására, felhasználására türelmi időt biztosít: A tirám hatóanyagot tartalmazó permetezőszer 2019. április 30-ig forgalmazható és felhasználható.
A tirám hatóanyagot tartalmazó csávázószerek 2019. július 31-ig forgalmazhatók, a csávázott vetőmag értékesítése és felhasználása 2020. január 30-ig engedélyezett.

Az érintett készítmények:
Alapengedélyek: Flowsan FS, Royalflo, Vitavax 2000 (gombaölő csávázószerek), Tiuram Granuflow (gombaölő permetezőszer)
Származtatott engedély: Anchor

A vetőmagok gombaölő szeres csávázása gyakorlatilag elhagyhatatlan technológiai elem a szántóföldön és a kertészetben, a talajból támadó gombáktól védi a csírázó növényeket. A tirám alternatívái lehetnek az azolos kombinációjú csávázószerek (pl. Yunta Quattro, Maxim Quattro, Biosild Top) - legalábbis kalászosokban. Csakhogy ezt a hatóanyagcsoportot is folyamatosan támadják. Gombaölőszeres csávázás nélkül a talajban nagy mennyiségben jelenlévő kórokozók óriási csírapusztulást lennének képesek okozni.

A 2018. október 12-én kiadott 2018/1532 EU bizottsági rendelet értelmében a dikvát hatóanyagot nem újították meg, ezért az alábbi intézkedésekről határozott az engedélyezési hatóság:

  • A dikvát hatóanyagot tartalmazó készítmények forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét 2019. május 4-i hatállyal visszavonja. E határidő után nem hozhatóak be a készítmények magyarországi forgalomba hozatal céljából.
  • Az engedélyező hatóság a legkésőbb 2019. május 4-ig beérkezett szerekre, valamint az értékesítési láncban meglévő készletek forgalmazására, felhasználására türelmi időt biztosít:
A dikvát hatóanyagot tartalmazó készítmények 2019. november 4-ig forgalmazhatók, felhasználásuk 2020. február 4-ig engedélyezett.

Az érintett készítmények:
Alapengedélyek: Reglone, Reglone Air, Dessicash 20 SL, Mission, Solaris
Származtatott engedélyek: Dragoon, Dessix R, Retro R, Air One, Di-Gold, Diquash 200 SL, Maxima, Ruler, UPL Diquat
Párhuzamos import engedélyek:Agria Diquat, Diqua, Solaris

A gyors hatású, kontakt hatóanyagot a repce és a napraforgó állományszárítására vetik be hazánkban, 4-6 nap alatt kombájnolhatóvá teszi a táblát. Gyomos vagy beteg állományban, kiszámíthatatlan időjárási helyzetben fontos, hogy gyorsan lekerülhessen a tábláról a mag. Dikvát hiányában bromoxinillel (Bromotril, Sunflex, Pardner) lehet kezelni az állományt - ha a kultúrában van, illetve lesz az adott készítménynek engedélye. Az állományszárítás másik eszközét, a felszívódó glifozát-készítményeket, melyeket elsősorban a nagy zöldttömegű és gyomosodásra hajlamos napraforgóban alkalmaznak, most vizsgálják felül, a további sorsuk kérdéses. Állományszárítás nélkül adott évjáratban nemcsak gyomosabb és a betegebb a termés, de a kombájn is küszködik, kopik, fogy a gázolaj és az idő.
 

Ha a fenti készítmények eltűnnek a piacról, a gazdák vélhetően akkor sem fognak lemondani az érintett technológiai lépésekről, hiszen alkalmazásuk kulcsfontosságú. Az alternatív megoldások azonban drágábbak lesznek. Gondoljunk a repce idei lumiposás csávázására. A neonikotinoidokat kiváltó, ciántraniliprol hatóanyagú, rovarölő csávázószer végül csak a káposztalégy nyüveitől védte meg a táblákat, a repcedarázs álhernyója viszont szabadon garázdálkodhatott. A hatásspektrum csökkenésével együtt ráadásul háromszorosára drágult a vetőmag kezelése. Valóban ez a megoldás?

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?