Az ENSZ legfrissebb előrejelzései szerint a világ népessége 2030-ra elérheti a 8,5 milliárdot, 2050-re pedig a 9,7 milliárdot, és e népesség táplálása jelentős kihívások elé állítja majd a mezőgazdaságot. Eközben az Európai Bizottság 2020-as „Farm to Fork” stratégiája szerint 2050-re 50%-kal csökkenteni kell a növényvédő szerek használatát, és a fenntartható termeléssel kapcsolatos társadalmi igények egyre fontosabbá válnak.

Tóth Elemér szerint a mezőgazdasági kutató-fejlesztő vállalatok mindeközben az innovációra támaszkodnak és azokra a fejlesztésekre fókuszálnak, amelyekkel a gazdák kevesebb környezeti hatással, fenntartható módon a lehető leghatékonyabb eredményeket és a legmagasabb hozamokat tudják elérni. Míg Magyarországon az 1940-es évek végén például egy őszi búza 1-2 tonna/hektáros termést tudott adni, addig ez a szám mára 6-8 tonna/hektárra nőtt. Ez a növekedés kiválóan tükrözi a vetőmagnemesítés és a növényvédelem fejlődését, amelyek együttesen szükségesek ahhoz, hogy biztosítsák a magas hozamokat és az egészséges termést, amelyek hozzájárulnak az emberiség élelmezésének biztosításához - tette hozzá a Corteva Agriscience fejlesztőmérnöke.

A hatékony mezőgazdasági termelés alapja a megfelelő védelemmel ellátott, kiváló genetikájú vetőmag. A növény védelmének első, megelőző lépése a csávázás, mely során ipari körülmények között a mezőgazdasági szakemberek a vetőmag felületére juttatják a növényvédő szert vagy biostimulátort, így az már a növény növekedésének korai szakaszában hatékonyan fejti ki hatását a korai kórokozók és a gyökér-, illetve csíranövény kártevők ellen

- emelte ki Tóth Elemér.

A csávázó szerek használata több szempontból is a növény fejlődését és a fenntarthatóságot szolgálják. A különféle növényvédő szerek és biostimulátorok alkalmazása segíti a vetőmagokban rejlő genetika megvalósulását, hozzájárul a vetőmag csírázásához, az egyenletes keléshez és az egyöntetű állomány fejlődéséhez, valamint a vetőmagvak jobb stressztűréséhez. Mindemellett az így kezelt vetőmagok csökkenthetik a gazdák kelés utáni növényvédő szer használatát, amely nem csak a környezeti terhelést, a biodiverzitás megőrzését és a fenntarthatóságot segíti, hanem jelentős erőforrásokat spórol meg a gazdálkodók számára.