A földek további elaprózódását kézenfekvő az örökösödés rendjének módosítával megelőzni. A nepszava.hu szerint ha csak az egyik örökös akarja folytatni a gazdálkodást, akkor létre lehet hozni egy kedvező hitelkonstrukciót, ami a vállalkozó kedvű örököst segíti a társai tulajdonrészének megváltásában. De azért ebben is van némi bökkenő - jegyezte meg a Népszavának Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese.
Egy jó minőségű szántó hektáronként 1,5-2 millió forintot is megér, s ha csupán 10 hektárt kell megváltani, az is 15-20 millió forintos kiadást jelent. Ha még ki is termelné a birtok a hitel törlesztőrészleteit, kérdés miből telik majd az amortizációs, fejlesztési, működtetési költségekre. Részmegoldás lehetne, ha egy bizonyos méret alatti, például a 0,5-1 hektárt meg nem haladó területet már nem lehetne tovább osztani. Ezt elsősorban a törpe-, illetve a kisbirtokokra lehetne alkalmazni, a nagyobb gazdaságok esetében ilyen megkötést a gazdák valószínűleg nem fogadnának el.
További lehetőség az, ha az állam felvásárolja az aprózódással fenyegetett termőföldet , amit a jelenlegi szabályok alapján is megtehet, hiszen elővásárlási joga van. Az állam élhetne a kisajátítás jogával is, csak pénz kérdése lenne, hogy a közös földterületből gazdaságos méretű birtokot hozzon létre. Ilyen lépésre azonban csak törvényben meghatározott, indokolt esetben van lehetőség. Arról nem is szólva, hogy a költségvetést ezermilliárdos nagyságrendű fizetési kötelezettség terhelné.
Kisebb költséggel, de nagy adminisztrációs teherrel jár az, amikor az állam átvállalja az osztatlan közös tulajdon kimérési költségeit, ahogy tette ezt 2000-2012. között. Akkor megugrott az érintettek érdeklődése, és sokan benyújtották a kérelmüket az illetékes földhivatalokhoz. Ezeknek a kérelmeknek a földolgozása még évekig eltarthat.
Készül a milliókat érintő tervezet: több évtizedes problémát oldanának meg állami vásárlással
