A világon több mint 40 millió hektáron termelnek cirkot, ez az ötödik legnépszerűbb gabona. Világszinten 6-7 millió tonna cirok cserél gazdát, a legnagyobb exportőrök az USA, Argentína és Ausztrália. A legjelentősebb felhasználók és importőrök Kína, Japán és Mexikó.

A ciroktermesztés jelenleg nem túl elterjedt Európában, pedig minden feltétel adott, hogy előállítsuk a szükséges mennyiséget. Ezt felismerve a francia kukorica- és cirokvetőmag-előállító szakmaközi szervezet (F.N.P.S.M.S.) kezdeményezésére a cirok és az európai cirokgenetika promócióját szolgáló

Az európai ciroktermesztés felfuttatása érdekében 2017-ben létrejött a cirok európai szakmaközi szervezete, a Sorghum ID is. A cél, hogy Európa kevésbé legyen kiszolgáltatott cirok ügyben, sőt a helyi piaci lehetőségek fejlesztésével akár még exportőrré is váljon a kontinens. "A cirokágazatban érdekelt összes szereplő összehangolt munkájára van szükség ahhoz, hogy új és fenntartható piacokat találjunk, a termesztésben pedig állandó mennyiséget és minőséget kell biztosítanunk" - hangsúlyozta Daniel Peyraube, a Sorghum ID elnöke a Milánóban 2018 novemberében megtartott 2. Európai Cirok Kongresszuson.

A ciork ún. C4-es fiziológiájú, melegigényes, kiváló szárazságtűrő növény. A szubtropikus, a vizet jobban hasznosító cirokfajták a kukoricához képest könnyebben, kedvezőbb költséggel termeszthetőek, és különösen aszályos években képesek kiugró teljesítményekre. Termésátlag tekintetében a kukoricával azonos mennyiség realizálható azonos körülmények mellett, az új nemesítésű intenzív hibridekkel pedig akár 12 tonna is betakarítható egy hektárról. A cirok genetikája folyamatos fejlesztés tárgya, így az új hibridek jobban tűrik a hideget és a hozamuk is évről évre javul.

Tenyészideje viszonylag rövid, ezért jó termeszthető másodvetésben. Minden talajon terem, nem igényel sok inputanyagot, és jól alkalmazkodik a klímaváltozáshoz. A szemescirok Olaszországban 7 t/ha, Franciaországban 5-6 t/ha, megfelelő vízpótlás (csapadék vagy öntözés) esetén pedig 10 t/ha feletti hozamot produkál.

A világ ciroktermelésének kicsit több mint 40 százalékát hasznosítják a humán élelmezésben, az állati takarmányozás a termesztett mennyiség 40-45 százalékát használja fel, és egyre elterjedtebb a cirok biomasszaként, biogázként történő felhasználása is. A ciroknak hazai viszonyok között ott van létjogosultsága, ahol a kukorica terméseredményei több év összehasonlításában átlag alatt vannak - véli Baján László, az RAGT észak-dunántúlért felelős régióvezetője. Komárom, Veszprém, Vas, Győr-Moson-Sopron megyei tapasztalatokból kiindulva az ország gyengébb talajain és a vadkárral is érintett területein jó alternatíva lehet a cirok - véli a szakember.

Míg korábban döntően madáreleségnek, illetve élelmiszeripari felhasználásra - hiszen gluténmentes alapanyag - keresték a cirokmagot, az utóbbi években Európában és Magyarországon is egyre nagyobb arányban fordul a takarmányipar ezen értékes növény felé. Baján László szerint ez egyrészt köszönhető annak, hogy

Kitűnő és a tápokba jól beilleszthető alapanyag, legyen szó a szarvasmarha, a sertés vagy a baromfi etetéséről. A szemescirkoknál korábban meglévő magas tannintartalom a nemesítés következtében mára minimálisra csökkent, ezáltal a takarmányokba keverhetőségnek a korlátai gyakorlatilag megszűntek.

A cirok, amellett hogy gyarapítja a tavaszi időszakban a kedvezőtlen területekre vethető növények szűkös kínálatát, agrotechnikai szempontból sem okoz fejtörést a gazdáknak, és a meglévő eszközparkkal valamennyi munkafolyamat tökéletesen kivitelezhető. A szárítás viszont problémát jelentett eddig, mert a hazai piacon megtermelt kisebb ciroktételekért nem álltak le a szárítók. Az RAGT szakembere szerint ma már előrelépés történt ebben is, hiszen megjelentek olyan vállalkozók, akik potenciált látnak e növényben, és hajlandók a napraforgó és kukorica szárítása mellett a szemescirokkal is foglalkozni. Emellett 2018-ban a KITE is megjelent e szegmensben integrátorként.

Baján László úgy látja,  a felvásárlói oldal élenkebben érdeklődik a termény iránt. “Az elmúlt években a szemescirok értékesítési ára a kukorica árával közel azonos szinten mozgott. Természetesen az eredményes ciroktermesztéshez nélkülözhetetlen az a nemesítési munka, melynek eredményeként napjainkban kitűnő siló- és szemescirok-hibridek találhatók mind az európai, mind a hazai piacon" - tette hozzá.