A mák termesztésének a Homokhátságon hagyománya van, de a természeti környezet változását a szakértelem nem képes ellensúlyozni. Újabban azt látjuk, hogy például a korai kukoricafajták még a száraz nyarakon is jobban fizetnek a mákhoz képest, amely pedig összességében csak feleannyi csapadékot igényel, mint a tengeri. A homokverés szintén gyakoribb rizikó az újkori máktermesztésben - sorolja Fehér András Kiskunfélegyházán.
A statisztikai adatok szerint az ipari mákot 10 ezer, az étkezésit 2 ezer hektáron termesztik országosan, az összes terület körülbelül ötödrésze fekszik Bács-Kiskun megyében. Az ágazat mérete folyamatosan csökken, hiszen a máktermesztés bizonytalanabb tervezhetősége üzemgazdasági megítélését is átértékeli. A mák, legalábbis az étkezési, beszorult az öntözhető és egyéb feltételek kialakításához alkalmasabb kisüzemi területekre. Ez az irány azonban nem kedvező, hiszen a mák jövedelmezősége a jól gépesített nagy felületeken lehet optimális.
Az étkezési mák esetében a hektáronkénti 600-700 kiló átlag szemtermése valóban felveszi a versenyt más szántóföldiekkel. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelenleg tonnánként 1,5 millió forint nagybani felvásárlási árat jelez. Ilyen formán, ha jól terem, bőven visszaadja a hektáronkénti 500 ezer forint ráfordítást.
Az ipari mák termelése perspektivikusabb - és ennek a magja is étkezési célokat szolgál - írta meg az agrárszektor.hu januári cikkében (lásd lentebb). Sorra véve a szalma és a szem piacát, valamint a ráfordításokat, végül itt is az derült ki, hogy megérné a mákkal foglalkozni - csakhogy a kukorica piaca stabilabb. Az éghajhati kifogások csak részben állják meg a helyüket, őszi vetésű mákkal a kockázatok jelentősen csökkenthetőek.
