A mákot egyébként a gyógynövényi és narkotikus hatása miatt már Krisztus előtt 4-5000 évvel termesztették Egyiptomban, mára azonban, köszönhetően az éghajlatnak, Ázsia és Afrika helyett legnagyobb termelőkké. Az azonban sokak számára meglepő lehet, hogy a 2018-as FAOSTAT adatok alapján Magyarország is előrelépett a termelést illetően, méghozzá az 5. helyre. Ennek ellenére évről évre egyre kevesebb gazda foglalkozik ezzel a nem mindennapi növénnyel. Az egyre jobban változó időjárás pedig szintén nehezíti a munkákat, így a megmaradt termesztők is komoly kihívással néznek szembe.
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.
Sok magyar termeszt ilyen növényt, de nem biztos, hogy szabályosan: itt hibázhatnak
Hullámvasút a számokban
Lapunk a Nébihtől megtudta, hogy igen nagy területen termesztenek mákot hazánkban. A megyei kormányhivatalok idei jelentései alapján a következőképpen alakulnak a számok: az étkezési és díszítő mák esetében 2020. évi őszi és 2021. évi tavaszi vetés 7442,79 hektár, a 2020. évi betakarított terület nagysága 3505,17 hektár volt. Az ipari mák 2020. évi őszi és 2021. évi tavaszi vetés 2136,28 hektár, míg a 2020. évi betakarított terület nagysága 1249,78 hektár (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye viszont a jelentéskor nem rendelkezett adatokkal). A megyei kormányhivatalok jelentései alapján pedig megállapítható, hogy az ipari mák esetében 2019. évben kis mértékben növekedett a vetett termőterületek nagysága az előző 1-2 évhez képest, országosan a vetett termőterület összesen 3705,05 hektár. Az előző években feldolgozott adatok alapján kijelenthető, hogy az ipari mák termőterületek drasztikusan lecsökkentek: 2012-ben még 14181 hektár volt, 2018-ban viszont már 2381,81 hektár. Az étkezési mák 2019. évben bejelentett termőterület nagysága 5284,88 hektár volt, és ezek a termesztési adatok is növekedtek a megelőző évekhez képest, méghozzá jelentősen, hiszen 2018-ban még 3037,57 hektár volt, míg 2015-ben csak 2538,23 hektár.
Vészjósló jövő várhat a gazdákra: 50 év múlva eltűnhetnek a termőföldek
A klímaváltozás itt is beköszönt
Szinte minden gazda sorra számol be arról, hogy a klímaváltozás mennyire megnehezíti és kiszámíthatatlanná teszi a termelést. A Nébih megerősítette, hogy ez bizony sajnos a máktermesztés esetében sincsen másként, sőt: a klímaváltozás egyértelműen hatással van a máktermesztésre, mert az egyre szárazabb tavaszi időjárás miatt a tavaszi mák kelése bizonytalan. Az időben leesett csapadék azért nélkülözhetetlen, mert a mákot többnyire öntözés nélkül termesztik. Az egyre forróbb nyári időjárás sem kedvez a máktermésnek, hiszen ennek következtében terméskötődési problémák léphetnek fel. Pontosan ezek miatt növekedett az elmúlt években az őszi étkezési mákfajták termesztése, miközben a tavasziaké csökkent. Az ipari mák esetében viszont továbbra is a tavaszi fajták uralják a máktermesztést.
Egyre nyitottabbak vagyunk a mákos élelmiszerekre
Ha betérünk egy üzletbe, akkor megfigyelhetjük, hogy a polcokon egyre több termékben tűnik fel a mák. Hogy néhány példát említsünk, a mákpálinka nagy népszerűségnek örvend, de már a Túró Rudiban is visszaköszön, valamint számos pékáruban is (a rétesen kívül). A hatóság szerint ennek az az oka, hogy a mák és a mákolaj telítetlen zsírsavakban gazdag, vas-, kalcium- és magnéziumtartalma jelentős, tehát méltán tekinthetjük az egészséges étrend részének, helye van a fontosabb gyógy- és tápláléknövények között. Az pedig, hogy az említett márkák mákos termékekkel is előrukkoltak, csak növeli a fogyasztást, és egyelőre úgy tűnik, hogy kedvelik őket a magyarok.
Egyre kevesebb magyar foglalkozik ezzel a növénnyel: pedig sokat hozhat a konyhára
Sok az import "jelzés" a címkéken
A máktermesztés minimum százéves magyar hagyománya, a máig jellemző kiskerti ültetvények és két település közt a szezonban lilában játszó mákmezők ellenére azonban sokan mégis meglepődnek, amikor a csomagoláson a származási ország helyén Magyarország nevét pillantják meg. Ennek vélhetően az az oka, hogy mivel jelentősen lecsökkent a máktermelő területek nagysága, a hazai piacon az import mák uralma a jellemző. Ám ennek fő oka nem a munkaerőhiány vagy a rossz földminőség, hanem a fent már említett rossz időjárási viszonyok. A mesterséges öntözés pedig mondhatni, elengedhetetlen a sikeres termesztéshez, azt viszont már tudhatjuk, hogy sajnos nagyon kevesen tudják megoldani.
A karácsony adhat nagy löketet
Mivel a karácsony elmaradhatatlan fogása a bejgli, aminek a két fő töltetéke a mák és a dió, nem meglepő, hogy a mák tekintetében az elkövetkezendő hetek az igazi aranykorszakot jelentik majd. Sőt, a tradicionális ételek mellett ilyenkor egyes családoknál a mákos tészta is az ünnepi menün van, ami még tovább növeli a fogyasztást. Ám mindenkit foglalkoztathat a kérdés, hogy az élelmiszerdrágulás közepette
Milyen árakra számíthatunk a mák esetében?
A Nagybani Piacon a legfrissebb adatok szerint a hazai I. osztályú étkezési mák kilója 1000 és 1100 forint között mozog. Az üzletekben viszont nagyon eltérő árakkal találkozhatunk, márkától, csomagolástól és kiszereléstől függően 500 forinttól 1700 forintig mennek fel az árak.
Durva, ami az élelmiszertermeléssel történik a világon: íme, 30 év lesújtó adatai
Nem eszünk belőle eleget, pedig kellene
Sokan a mákra csak süteménytöltelékként gondolnak, pedig ezek az apró, fekete magocskák nagyon egészségesek: Magas a rosttartalma: 2 evőkanál mákban 3,4 gramm rost található, ami igen jó aránynak számít. A rostok segítenek, hogy gördülékenyebb legyen az emésztésünk, valamint még a koleszterinszintet is csökkenti. Sok benne a kalcium és a réz: 2 evőkanálnyi mák mintegy 253 milligramm kalciumot és 286 mikrogramm vasat tartalmaz, amely körülbelül a napi szükséglet negyedét fedezi. A kalcium a csontok egészsége miatt fontos, de fontos a szív és az idegrendszer megfelelő működéséhez is. A réz pedig erősíti a szöveteket és a csontokat, illetve védi a sejtekben a DNS-t a károsodástól. Az olaja kincset érhet:a mákban telítetlen zsiradék található, a belőle kivont olaj fogyasztása rákmegelőző hatású lehet. Továbbá a mákban található linolénsav segít egészségesen tartani a szívet. Természetes bőrradír: a természetesség az élet minden területén fontos, így természetesen a kozmetikumok tekintetében is. Ha például két teáskanál mákot összekeverünk egy kevés túróval, akkor nagyszerű bőrradírt kapunk. Olcsóbb, egészségesebb és tudjuk, hogy mi van benne - a bolti társaival ellentétben.
-20220527.jpg)
