Már közel másfélmillió forintba kerül a termőföld hektárja Magyarországon. A drágulás mértéke hasonló volt a 2017-es országos átlaghoz, 12 százalék. A termőföld hektáronkénti átlagára tavaly 1,437 millió forint volt az Agrotax Iránytű legfrissebb adatai szeirnt. A drágulás felhúzta Észak-Magyarország régióban is az árakat, és végre átlépték az egymillió forintos hektáronkénti szintet. A vevők a termőföld hektárjáért átlagosan 1,117 millió forintot fizettek. A legmagasabb országos átlagár a Dél-Alföldön (hektáronként 1,757 millió forint) alakult ki.
A régiók sorrendjét Budapest vezette 3,1 millió forintos hektáronkénti átlagárral. Az egyedi rekord, a legmagasabb átlagár Békés megyében született, ahol 1,969 millió forintot adtak egy hektár földért, míg a legalacsnyabb átlagos földár Nógrád megyében született (hektáronként 994 ezer forint). 2018-ban a legtöbb föld a Dél-, illetve Észak-Alföldön cserélt gazdát (régiónként 5800, illetve 5500 hektáros forgalom), amely az éves országos forgalom több mint 40 százalékának felelt meg.
Szántó
A szántó átlagos hektáronkénti ára 2018-ban 1,551 millió forint volt, így a szántók átlagára már meghaladta a másfél millió forintot, ami mintegy 10 százalékos növekedés az előző évihez képest (2017-ben hektáronként 1,410 milliió forint volt). A korábbi évhez hasonlóan a legnagyobb növekedés ismét az Észak-Alföldön volt, ahol az átlagár az ország többi területéhez képest 15 százaékkal volt magasabb. Közép-Magyaroszágon 13,7 százalékkal, illetve a Dél-Alföldön 10,9 százalékkal nőttek az előző évhez képest az árak, míg a legkevésbé 6,3 százalékkal a Dél-Dunántúlon drágult tavaly a szántó. A szántó esetében mindegyik régióban 1 millió forint felett alakultak a hektáronkénti átlagárak.
A legmagasabb árak továbbra is a Dél-Alföldön (hektáronként 1,847 millió forint) voltak, de másfél millió forint feletti átlagárak alakultak ki az Észak-Alföldön (hektáronként 1,586 millió forint), Közép-Magyaroszágon (hektáronként 1,547 millió forint) és Dél-Dunántúlon is (hektáronként 1,544 millió forint). A korábbi évekhez hasonlóan a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehet szántót venni, az átlagár 1,148 millió forint volt hektáronként. A Budapest körzetébe tartozó szántók a legdrágábbak, 2 millió forint felett forogtak (hektáronként 2,330 millió forint), de sokat kellett fizetni Békés megyében is (hektáronként 2,015 millió forint).
Gyep, erdő, gyümölcsös
A gyep hektáronkénti átlagára 2018-ban 1,217 millió forint volt. A legmagasabb 2 millió forint Közép-Magyarországon, míg a legalacsonyabb a Dél-Alföldön (hektáronként 950 ezer forint) alakult ki.
Az erdők országos átlagára 2018-ban 788 ezer forint volt hektáronként. A legdrágábban Nyugat-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldön keltek el 850 ezer forint körüli hektáronkénti átlagáron, míg a legolcsóbban, 661 ezer forintért Észak-Magyarországon.
2018-ban a 0,5 hektárt meghaladó gyümölcsösök 2,075 millió forintos átlagáron cseréltek gazdát. A legmagasabb árak a Közép-Dunántúlon (hektáronként több mint 2,5 millió forint) alakultak ki, de a hektáronkénti átlagárak a legtöbb régióban elérték a 2 millió forintos szintet. Legolcsóbban, 1,5 millió forint alatt Észak-Magyaroszágon lehetett gyümölcsöshoz jutni.
A fél hektárnál nagyobb szőlőkért hektáronként átlagosan 2,958 millió forintot fizettek a vevők. Közép-Dunántúlon 4,5 millió forint feletti árak voltak, de 3 millió forint felett kelt el a szőlő Közép-Magyarországon, a Dél-Dunántúlon, valamint a Nyugat-Dunántúlon is. A legolcsóbban, 2 millió forinthoz közeli hektáronkénti áron a Dél-Alföldön lehetett vásárolni.
A 2018-ban megkötött szántók haszonbérleti díjának országos átlaga 63 691 forint volt hektáronként.A legmagasabb átlagos hektáronkénti haszonbérleti díjat a Dél-Alföldön (hektáronként 70 ezer forintot évente) fizettek a bérlők, de 60 ezer forintnál többet kértek a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon is a tulajdonosok.
Éves szinten többször találni olyan ügyletet, amelyben a termőföld a helyben kialakult aktuális áránál jócskán drágábban kel el - mondta Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője a cég sajtótájékoztatóján. Ennek természetesen számos oka lehet, leggyakoribb a nyilvántartással ellentétben nem termőföldként történő hasznosítás. A piaci extrémitások problémája volt az egyik szakmai indoka annak, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmára vonatkozó korábbi szabályozás 2018 decemberében módosult. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hatásköre a termőföldpiaci ügyletek árainak vizsgálata, és a szabályozás ebben hozott változást. A törvényalkotók meghagyták a piaci ármegközelítést, ellenben beemelték a jövedelmetermelő képességhez viszonyított árkontrollt, ami az eddigi gyakorlathoz képest újdonság - tette hozzá.
A NAK év elején közzétette a jövedelemtermelő képesség számítására a saját példáját, amiben a gazdálkodók 20 év alatt elérhető profitját tesztüzemi adatok és átlaginfláció figyelembevételével kalkulálják, és ahhoz viszonyítva vizsgálják az adott vételár mértékét - tájékoztatott Sáhó Ákos. Mivel eddig a termőföldek értékesítésénel nem volt - a föld jövedelemtermelésére alapozott - árkontroll, ezért számítására sem alakult ki elfogadott szakmai gyakorlat. Ugyanakkor, mint minden adat - beleértve az inflációt, a termék piaci árát és költségeket is - a bérleti díj is az ország különböző területein igen eltérően alakulhat. Sőt, a közeli települések között is lehet markáns különbség, de mint piaci áralku eredménye az egyik leghitelesebb mutatója a termőföld profittermelésének - emelte ki.
Sáhó Ákos szerint 2019-ben további, nagyságrendileg 10 százalékos árnövekdésre lehet majd számítani, a keresleti piac pedig megmarad idén is. Az ármozgások dinamikáját azonban több tényező is befolyásolhatja, az egyik ilyen lehet, egy esetleges, a hitelintézetek által nyújtott kifejezette termőföld vásárlásra szóló finanszírozási konstrukció. Emellett fontos tényező, hogy ősszel kerülhet a parlament elé az a javaslatcsomag, ami az osztatlan a területapalú támogatást is meghatározó EU költségvetés elfogadása is, amely 2020 elejére tehető.
