Szarvasmarhából 112 ezer darabot vágtak le 2018-ban, a levágott állatok élősúlya 57 ezer, hasított súlya 29 ezer tonna volt. A levágott szarvasmarhák 62 százaléka tehén, 23 százaléka bika volt. A tehenek vágása 4 százalékkal, a bikáké 7, az üszőké 14 százalékkal növekedett a darabszám alapján 2018-ban a bázisidőszakhoz képest.

A magyarországi vágóhidakon 4 millió 704 ezer sertést vágtak le 2018-ban, 1,1 százalékkal kevesebbet (-51 ezer darab), mint az előző évben. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző évi 83,6 ezerről közel 93 ezer daabra (+11,2 százalék) nőtt 2018-ban. A sertésállomány a KSH adatai szerint 2,87 millió darab volt Magyarországon 2018.december 1-jén. Az állomány nagysága gyakorlatilag megegyezett a 2017. decemberi létszámmal. Az anyakocák száma 178 ezer volt 2018 decemberében, az állomány egy év alatt 6 ezerrel nőtt (+3,7 százalék).

Az európai országok között - az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján - 52 millió darabot meghaladó sertésvágásával továbbra is Németország állt az első helyen, ezt követte Spanyolország és Franciaország.

A KSH adatai szerint a juhállomány 1109 ezer darab volt 2018.december 1-jén, 37,5 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbi létszámnál (-3 százalék). A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma 46,4 ezer darab volt 2018-ban, ami 32 százalékos emelkedésaz előző évhez képest.

Baromfiból 216,9 millió darabot vágtak 2018-ban, 8 százalékkal többet, mint az előző évben. A levágott baromfi túlnyomó része (78 százaléka) csirke volt, amiből 168,8 milliót vágtak, fél százalékkal többet, mint 2017-ben. A baromfivágáson belül a pulykák számaránya 3,2, a kacsáké 15,6 százalék volt. Vágókacsából 33,8 milliót, libából 5,7 millió darabot vágtak 2018-ban. A libavágás 25, a kacsavágás 80 százalékkal haladta meg az előző évi, rendkívül alacsony értéket (madárinfluenza). Pulykából 6,8 milliót vágtak 2018-ban, ami közel 1 százalékkal kevesebb, míg élősúlyban 3 százalékkal több volt, mint a bázisidőszak értéke.