Az USA várható vetésterületeire vonatkozó felmérés alapján 4%-kal nőni fog a kukorica termőterülete, jórészt a szója rovására, ahol 5,1%-os csökkenést várnak. A kukoricánál ez hároméves csúcsot jelent, ami meglepte a piacot. A 37,584 millió hektárra tehető vetési szándék 600 ezer hektárral a vártnál is nagyobb. A szójababnál a várakozások átlaga 3,4%-os, 1,2 millió hektáros csökkenést mutat. Az USDA felmérése egyenesen 5%-os csökkenést hozott ki, és így a tavalyi 36,124 miilió hektár területtel szemben idén 34,26 millió hektárnyi szójaterület várható.
A vetés késlekedése csak a kukorica esetében 400 ezer hektáros kiesést eredményezhet. A búza teljes termőterületét 18,53 millió hektárra becslik az USDA-nál, ami csökkenést jelent a tavalyi 19,36 millió hektárhoz képest. A piacok számára ezek az adatok mégsem eredményeztek áremelkedést, mert a március 1-jei készletek mindhárom terméknél 1-3%-kal nagyobbak voltak a vártnál.
A napraforgó vetésterületét illetően a környező országokban jók a kilátások, az időjárás kedvező a tavaszi munkákhoz - legalábbis Ukrajnában, amelyik a legnagyobb hatással van a piacokra. Az ukrán vetésterület 6 millió hektár körül volt az elmúlt években, és a hozamok növekedése folyamatos.
Ez a termelés szintjét akár 25-30%-kal is emelheti, ami a növényi olaj árára gyakorolhat erőteljes nyomást - érintve a magyar napraforgómag-árakat és az olaj exportlehetőségeit is. Az USDA számai és a fekete-tengeri térség kínálatának változása alapján az idei új termés leginkább a napraforgó értékesítését nehezíti meg. A magyar olajosmag-export minimális, olajexportunk pedig a világ legdinamikusabban fejlődő országának erőteljes kínálatával került szembe. A kukorica helyzete sem rózsás, de a verseny ott több irányban is fejlődhet, adódhatnak lehetőségek akár a tengerentúli exportra és hagyományos piacainkra is.
A kulcskérdés - amire most szerintem senki nem tud válaszolni -, hogy milyen hozamok érhetőek el a mostani szárazságot követően, és melyik terméknél célszerűbb az előreszerződés. Sajnos a hazai aszályhelyzet nem jellemző Nyugat-Európára, így nem valószínű, hogy Európa-szerte bekövetkezne egy akkora árrobbanás, mint a 2012-es aratás után. Ha kicsik lesznek a hozamok és közepes az ár, az egyedül a mi problémánk lesz.
Bidló Gábor, Prudens Ceres Kft.