Peking az USA-val folytatott kétoldalú egyeztetések tizenegyedik fordulója előtt váratlanul visszalépett korábbi ígéreteitől, és törölte a megállapodás-tervezetből azokat a szakaszokat, amelyekben elkötelezi magát, hogy módosítja hozzáállását a szellemi tulajdon és a kereskedelemi titkok védelme terén, nem erőszakolja ki a technológiatranszfert a vegyesvállalatokban, és változtat a versenyt és a valutaárfolyamot befolyásoló gyakorlatán. Ez azért aggasztó, mert Peking Európa felé is tett hasonló ígéreteket, de eddig csak egy szándéknyilatkozat aláírásáig jutott el:
Az eddigi kereskedelmi vitában az amerikai kormány 250 milliárd dollár értékű kínai termékre vetett ki büntetővámokat, míg Kína válaszul 110 milliárd dollár értékű amerikai importtermék vámtarifáit emelte meg. Donald Trump amerikai elnök múlt hét pénteken utasítást adott további, mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai importtermék vámtarifájának megemelésére, ebből 200 milliárd dolláros értékre már ki is rótták a 25 százalékra emelt tarifát. Ez rossz hír az amerikai szójatermesztők számára - mondta Davie Stephens, az amerikai szójatermesztők szövetségének( ASA) elnöke, hozzátéve:
Kína az USA legfontosabb szójavásárlója volt a vámháború előtt, az exportérték csaknem 40 százalékát innen termelték be az amerikaiak. Peking ugyan februárban megígérte, hogy újabb 10 millió tonna szója vásárlásával idén 20 millió tonnára emeli az USA-ból megrendelt bab mennyiségét, de ebből végül csak 5 millió tonna valósult meg. A tárgyalások lezárására kitűzött március elsejei határidő pedig eredmény nélkül múlt el. A piacot eközben föl-le rángatják a felek nyilatkozatai, ami senkinek sem jó.
- magyarázta Stephens. A válasz azonban hamarabb érkezett, mint várták.
Az indoklás szerint az USA protekcionista kereskedelem-politikájára adták ezt a választ. A helyzet tehát nemhogy enyhülne, inkább egyre éleződik. Trump előre megmondta, hogy rossz néven fogja venni, ha Kína visszavág. Most ezt azzal egészítette ki:
Elemzők szerint eddig Kínát érintte rosszabbul a vámháború, de az USA sem úszta meg szárazon. A Trump-kormányzat tavaly 12 milliárd dollárral volt kénytelen kártalanítani a gazdákat, akik a szója, kukorica, búza és sertéshús piacán szenvedtek el veszteségeket a kínai import elmaradása miatt.
Amerika két irányban próbált megszabadulni a szójafeleslegtől: egyrészt Dél-Amerikán keresztül adta el Kínának, másrészt Európa felé irányította a szállítmányokat. Az öreg kontinens soha nem látott mennyiséget vásárolt tavaly az Egyesült Államoktól, így az megelőzte a beszállítók sorában Brazíliát, és 52 százalékos részesedést ért el az unió szójaimportjában.