Az első kérdés már a betakarítás után felmerülhet, mi legyen a megmaradt növénnyel, kiszedjük teljesen a földből, esetleg kidobjuk? Sokak szerint elég csak a növény szárát levágni, a gyökerét pedig érdemes a talajban hagyni, a zöldborsó gyökere ugyanis megköti a nitrogént, ezáltal pedig tápanyaggal látja el kertünk talaját. Vannak akik az egész növényt kihúzzák a földből, és talajtakaróként használják az üresen maradt területen a kifejtett hüvelyekkel együtt. 

Az üresen maradt területre érdemes a borsó után más zöldségeket is ültetni, vagy helyben vetni, hiszen még előttünk az egész nyár. Sokan paprikát, vagy valamilyen rövid tenyészidejű káposztafélét, például brokkolit ültetnek, de van, aki céklával, cukkinivel, uborkával vagy karalábéval próbálkozik. Ezek a zöldségek értékelni fogják a talajban maradt nitrogént is, és biztosan még idén termést hoznak. Olyan növényeket érdemes tehát a borsó után üresen maradt területre ültetni, amelyeknek nagy a nitrogén igényük, a nitrogéntúladagolás ugyanis burjánzáshoz vezethet, a növények túl sok levelet képeznek, és a termés- illetve virágképzés is háttérbe szorul. 

Egyesek szerint hüvelyes helyére nem szabad hüvelyest vetni, akadnak azonban olyan tapasztalatok, miszerint például a metélőbab tökéletesen terem a borsó után ültetve. Fűszerkertet is érdemes a zöldborsó helyére tervezni, ha úgy szedjük ugyanis fel a borsót, hogy levágjuk a szárát, a gyökerét pedig a talajban hagyjuk talajjavítás gyanánt, akkor tápanyagokkal is ellátják majd a fűszereket. Ha nem szeretnénk talajtakaróként felhasználni a megmaradt növényi részeket, akkor a komposztba is beletehetjük a szárat és a hüvelyt egyaránt.